Az MNB, az Erste Group Bank, az MKB, az OTP Bank és a Creditanstalt elleni gyűjtőkereset szerint az alperesek vagy elődeik részt vettek a népirtásban, bűnrészesek voltak benne, és felbujtottak rá azáltal, hogy kifosztották a zsidó áldozatokat, eltulajdonították a náluk őrzött vagyont. A felperesek, „a banki lopás holokausztáldozatai” 1944-es árfolyamon számolt 2 Mrd USD vagyoni kár és a kamatok megtérítésére tartottak igényt – ez 2012-es árfolyamon kb. 75 Mrd USD-nek felelt meg. Az OTP és az Unicredit korábban azt közölte, hogy nem jogutódja a vészkorszakban Magyarországon működő hitelintézeteknek. Az MKB 2011 februárjában nyújtotta be a bíróságra a kereset elutasítására irányuló kérelemét, melyben előadta, hogy a keresetet mind alaki, mind tartalmi szempontból megalapozatlannak tartja (www.portfolio.hu, 2011. febr. 4.). Ezzel a beadvánnyal az MKB – feltehetően – elismerte, hogy önmagát a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank jogutódának tekinti (◊6.9.6.). A bankok keresetét a bíró 2011 májusában elutasította, így a per megindult (NSZ, 2010. máj. 20.). 2012 augusztusában egy chicagói szövetségi fellebbviteli bíróság viszont helyt adott az OTP és az MKB érvelésének, miszerint egyik banknak sincs olyan szoros kapcsolata az Egyesült Államokkal, hogy az indokolttá tenné egy amerikai bíróság beavatkozását. Ugyanez a bíró az Erste-bankcsoport, az MNB és a MÁV elleni kártérítési perek folytatását viszont – különböző megfontolások alapján – első fokon engedélyezte (HVG, 2011. szept. 10.). Az OTP és az MKB ügyében az elsőfokú döntést 2011-ben hagyta jóvá egy másodfokú amerikai bíróság – vagyis nem lett per (MTI, 2011. nov. 20.).

A magyar vasúttársaságok és az MNB ügyében a chicagói körzeti szövetségi bíróság 2013 nyarán elutasította a keresetet. A bíró szerint a felperesek nem tudták bizonyítani, hogy a magyarországi jogi fórumok nem megfelelőek. Ezért előbb ott kell jogorvoslatot keresni, mielőtt követeléseiket az Egyesült Államokban próbálnák meg érvényesíteni (MTI, 2013. aug. 14.). A döntés ellen a felperesek fellebbezést nyújtottak be (MN, 2013. okt. 22.), de egy ideig nem jártak sikerrel (NSZ, 2015. jan. 26.). Később egy másik szövetségi bíró mégis lehetségesnek tartotta a per lefolytatását a vagyoni károk ügyében a MÁV Zrt., illetve jogutóda, a Rail Cargo ellen. Ebben a perben 7 izraeli, 4 amerikai, 2 kanadai, 1 pedig osztrák állampolgár ügye szerepelt (MTI, 2016. febr. 4.). 2018. december 28-án a Washington állambeli fellebbviteli bíróság engedélyezte a per folytatását. 2021 elején az üggyel foglalkozott a Legfelsőbb Bíróság is: a 2018-as ítéletét hatályon kívül helyezte, és utasította az elsőfokú bíróságot az ügy érdemi elbírálására. (https://444.hu/2021/02/05/iteletet-hozott-az-amerikai-legfelso-birosag-a-simon-ugyben-amiben-a-holokauszt-aldozatok-orokosei-perelik-a-mav-ot-es-a-magyar-allamot). Ez a per 2024 végén zárult le. Az amerikai bíróságok nem fogadták el a felperesek érvelését.