Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon I.

Bevezetés

26 Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója, mint Jászárokszállás szülötte, már 1995-ben tagja volt a Jászok Egyesületének, elnöke „A Jászságért” alapítvány kuratóriumának, támogatta a Jászsági évkönyv megjelentetését. 1995-től kezdve a jász hagyományokat őrző települések minden évben Jász Világtalálkozót szerveznek. Bár jogalapja nincs, a jászkun főkapitányi és kapitányi, illetve a nagykun kapitányi pozíciók ma is be vannak töltve. 1998 óta a kunok leszármazottai egy Kunszövetség nevű szervezetet is működtetnek – honlapjuk szerint – „a kun, besenyő, tatár származású emberek összefogásának elősegítése érdekében”. Ez a szervezet ápolja a magyar–kazah kapcsolatokat is arra a feltételezésre építve, hogy a kunok Magyarországra történő betelepítése előtt a kunok és a kazahok rokonságban álltak egymással. A szervezet alapító elnöke a karcagi születésű Fazekas Sándor, aki 1990–2010 között Karcag polgármestere volt, majd 2010–2018 között az Orbán-kormány földművelésügyi minisztere. Kazahsztán tiszteletbeli konzulátusa is Karcagon működik. 1997 óta a Magyar–Kazah Baráti Társaság alelnöke Varga Mihály, a Jász-Nagykun-Szolnok megyéből származó Fidesz-politikus. 2014-ben 27 képviselő indítványára az Országgyűlés külön határozatban való megemlékezéssel próbálta meg beépíteni a jászok és a kunok szabadságharcát az országos közemlékezetbe. Lásd 4/2014. (II. 7.) OGY határozat a Jászkun önmegváltás emléknapjáról. A fideszes képviselők által kezdeményezett indítványt az MSZP és a Jobbik nemcsak szavazatával, de egy-egy hozzászólással is támogatta. Egy évvel később, 2015 tavaszán Orbán Viktor kazahsztáni látogatása során már egyenesen kazah–magyar rokonságról beszélt („Amikor Brüsszelbe utazunk, nincsenek ott rokonaink. Viszont amikor Kazahsztánba jövünk, itt rokonokat találunk. Eléggé furcsa érzés, hogy az embernek keletre kell utaznia, hogy otthon érezze magát”; https://m.nyest.hu/hirek/kazah-magyar-ket-jo-rokon).