Falus András, Buzás Edit, Holub Marianna Csilla, Rajnavölgyi Éva (szerk.)

Az immunológia alapjai


3.5.7.2. Opszonizáció és a fagocitózis fokozása komplement által
Opszoninok azok az anyagok, melyek a fagocitózist fokozzák. Opszonizációnak ennek értelmében azt a jelenséget nevezzük, amikor egy idegen vagy károsodott saját struktúra fagocitózisa nagyságrendekkel növekszik, ha az adott struktúrát előzetesen vérszérummal kezeljük. A legfontosabb opszoninek a C3b, iC3b, C4b komplementfehérjék (partnereik a phagocytákon a CR2 és CR3 receptorok), a C1q és MBL, de lényeges az antitestek működése is (Fc-receptorok aktiválásával). Az opszonineket felismerő receptorok együttműködése jelentősen fokozza a phagocytasejtek aktivációját.
Lényeges hangsúlyozni, hogy az opszonizáció alapvető biológiai működés, szerepe nem korlátozódik a kórokozók elleni védekezésre. Minden megváltozott saját (pl. apoptotikus test) vagy testidegen (tehát nem-humán szénhidrátstruktúrát hordozó) anyag megköthet opszoninokat és fokozhatja a fagocitózist. Ez jelentős problémát okozhat liposomák, műanyag eszközök, membránok, kontrasztanyagok, xenotranszplantátumok esetében, amikor a phagocyták tartós, ineffektív serkentése súlyos kórképek kialakulását eredményezheti.
 

Az immunológia alapjai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 710 5

Hét év telt el a „Az Immunológiai alapjai” című tankönyv kiadása óta. A természettudományok számára hét év nagyon hosszú idő, különösképpen így van ez az élettudományok egyes diszciplináival, köztük az immunológiával is. A jelen kiadásban a helyenként nagyon jelentős módosulások, kiegészítések, sőt cáfolatok két forrásból fakadnak, részben a szűken vett immunológiai tudás gazdagodásából, másrészt a társtudományok (pl. a sejtbiológia, genetika-genomika, bioinformatika) immunrendszerre is vonatkozó eredményeiből. Csak pár példa, a 2007-es kiadásban alig esett szó az extracelluláris vezikulák feladatairól, ezek, az intercelluláris kommunikációs struktúrák mára a sejtbiológia tudományának egyik „forró pontjává” váltak. Akkor sokkal kevesebb hangsúlyt fordítottunk az epigenetikai módosítások jelentőségére és alig esett szó a velünk élő mikrobiális flóra szerepéről. Ma már nem csak sokkal több citokin és kemokin vált ismertté, de funkcióikat is mélyebben értjük. Emellett a CD antigének azonosítása és funkcionális jelentőségükkel kapcsolatos tudásunk is markánsan kibővült.

Hivatkozás: https://mersz.hu/falus-buzas-holub-rajnavolgyi-az-immunologia-alapjai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave