Falus András, Buzás Edit, Holub Marianna Csilla, Rajnavölgyi Éva (szerk.)

Az immunológia alapjai


1.6. Az immunválasz két összefüggő része, a természetes és szerzett immunválasz

Az egészséges immunrendszer működése testszerte diffúzan előforduló és aktívan vándorló (lásd 3.1. fejezet), nagyszámú, és sokféle eredetű sejt és fehérjemolekula szabályozott együttműködését feltételezi. A bevezetőben említett antigénspecificitás sejt- és molekulaszinten azonban csak e sejtek és molekulák egy részére, az antitestekre, a T-sejt-receptorokra, illetve az ezeket kifejező és hordozó B- és T-lymphocytákra érvényes (lásd 2., 6., 7. fejezetek). Szűkebb értelemben csupán ezek az elemek antigénspecifikusak. Az immunválasznak ezt a részét szerzett (vagy adaptív) immunitásnak nevezzük. Az idetartozó eseménysor (T- és B-lymphocyták aktiválódása, antitestek és effektor T-sejtek keletkezése) lassabban, bizonyos latenciával alakul ki, antigén- (determináns) specifikus és különlegesen érzékeny (az erősítési tényező itt fokozottan– exponenciálisan érvényesül). Az immunmemória szintén csak a szerzett immunitásra jellemző.
Ezzel szemben a törzsfejlődésben sokkal ősibb ún. veleszületett (vagy természetes) immunitás (pl. komplement, macrophagok, NK-sejtek, hízósejtek, citokinek, nem antigénspecifikus immunglobulin Fc receptor, komplement receptorok (CR), citokinreceptorok stb.) gyorsabban alakul ki, nem antigénspecifikus, nem rendelkezik memóriával és csupán lineárisan erősített. Ezeket a sejttípusokat, szolubilis molekulákat a későbbi fejezetek tárgyalják. A két rendszer (szerzett, illetve veleszületett immunválasz) minden szinten szorosan összetartozik, funkcionálisan nem különíthető el egymástól (1.1. táblázat).
 
1.1. táblázat. A veleszületett és a szerzett immunválasz elemei és jellegzetességei
VELESZÜLETETT
SZERZETT
komplement
antitestek
phagocytasejtek, NK, DC
lymphocyták, DC
FcR, CR, citokinreceptorok
BCR, TCR
antigénspecificitás
igen korlátozott (mintázatspecificitás)
igen
erősítés
lineáris
exponenciális
immunmemória
nincs
van
az antigénnel való kölcsönhatás
random
szelektív
latencia
nincs
van
TCR: T-, BCR: B-sejt antigénreceptor, CR: komplementreceptor,
DC: dendritikus sejt, FcR: Fc receptor, NK: természetes ölősejt
 

Az immunológia alapjai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 710 5

Hét év telt el a „Az Immunológiai alapjai” című tankönyv kiadása óta. A természettudományok számára hét év nagyon hosszú idő, különösképpen így van ez az élettudományok egyes diszciplináival, köztük az immunológiával is. A jelen kiadásban a helyenként nagyon jelentős módosulások, kiegészítések, sőt cáfolatok két forrásból fakadnak, részben a szűken vett immunológiai tudás gazdagodásából, másrészt a társtudományok (pl. a sejtbiológia, genetika-genomika, bioinformatika) immunrendszerre is vonatkozó eredményeiből. Csak pár példa, a 2007-es kiadásban alig esett szó az extracelluláris vezikulák feladatairól, ezek, az intercelluláris kommunikációs struktúrák mára a sejtbiológia tudományának egyik „forró pontjává” váltak. Akkor sokkal kevesebb hangsúlyt fordítottunk az epigenetikai módosítások jelentőségére és alig esett szó a velünk élő mikrobiális flóra szerepéről. Ma már nem csak sokkal több citokin és kemokin vált ismertté, de funkcióikat is mélyebben értjük. Emellett a CD antigének azonosítása és funkcionális jelentőségükkel kapcsolatos tudásunk is markánsan kibővült.

Hivatkozás: https://mersz.hu/falus-buzas-holub-rajnavolgyi-az-immunologia-alapjai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave