Falus András, Buzás Edit, Holub Marianna Csilla, Rajnavölgyi Éva (szerk.)

Az immunológia alapjai


3.6.5.7. Az MHC- és KIR-molekulák polimorfizmusának genetikai és funkcionális összefüggése
A humán NK-sejtek nagyszámú (9–14) Ig-szerű gátló receptorait (killer inhibitory receptor, KIR) szintén genetikailag polimorf gének kódolják. Ezek a molekulák nem polimorf lektin receptor komplexekkel (a gátló CD94-NKG2A és az aktiváló CD94-NKG2C) működnek együtt és klasszikus vagy nem klasszikus MHC-I-molekulákat ismernek fel. Érdekes módon a ma független két polimorf géncsalád az ősi emlősökben közeli régiókban helyezkedett el. Az MHC-I- és a KIR-molekulák egymástól függetlenül kialakuló nagyfokú genetikai polimorfizmusa az NK-sejtek eltérő mértékű gátlásához és/vagy aktivációjához vezethet, így számos immunológiai folyamatra lehet hatással. Új eredmények igazolták, hogy az MHC-I- és KIR-variánsok különböző kombinációi befolyásolják a fertőző betegségek (pl. hepatitis-C) lefolyását, az autoimmun betegségekkel szembeni fogékonyságot, a terhesség kimenetelét és a csontvelő-átültetés sikerét. Ez az összefüggés felveti annak lehetőségét, hogy az MHC-I- és KIR-molekulák sokféleségének kölcsönhatása a járványszerű fertőzések során elősegíti a reprodukciót és populációt növelő hatású.
 

Az immunológia alapjai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 710 5

Hét év telt el a „Az Immunológiai alapjai” című tankönyv kiadása óta. A természettudományok számára hét év nagyon hosszú idő, különösképpen így van ez az élettudományok egyes diszciplináival, köztük az immunológiával is. A jelen kiadásban a helyenként nagyon jelentős módosulások, kiegészítések, sőt cáfolatok két forrásból fakadnak, részben a szűken vett immunológiai tudás gazdagodásából, másrészt a társtudományok (pl. a sejtbiológia, genetika-genomika, bioinformatika) immunrendszerre is vonatkozó eredményeiből. Csak pár példa, a 2007-es kiadásban alig esett szó az extracelluláris vezikulák feladatairól, ezek, az intercelluláris kommunikációs struktúrák mára a sejtbiológia tudományának egyik „forró pontjává” váltak. Akkor sokkal kevesebb hangsúlyt fordítottunk az epigenetikai módosítások jelentőségére és alig esett szó a velünk élő mikrobiális flóra szerepéről. Ma már nem csak sokkal több citokin és kemokin vált ismertté, de funkcióikat is mélyebben értjük. Emellett a CD antigének azonosítása és funkcionális jelentőségükkel kapcsolatos tudásunk is markánsan kibővült.

Hivatkozás: https://mersz.hu/falus-buzas-holub-rajnavolgyi-az-immunologia-alapjai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave