Az érett B-, illetve T-lymphocyták kivételével minden magvas sejtünk a variábilis immunglobulin-, illetve TCR-géneket az előzőekben ismertetett csírasejt konfigurációban tartalmazza. A funkcionálisan aktív immunglobulin- és TCR-molekulák szintézise csak a génátrendeződés szigorúan állandó sorrendű eseménysora után valósulhat meg, és ez mai tudásunk szerint csakis a B-, illetve T-lymphocytákban, azok sajátos egyedfejlődése során, B-sejteknél a csontvelőben, T-lymphocytákban a csecsemőmirigyben jöhet létre.

 

 

 

Az immunglobulin génátrendeződés (4.3.4. ábra) első lépése a nehézlánc-génekben zajlik le, az egyik D-régió közel kerül egy J-génhez (ezek kiválasztódása esetleges) és a köztük levő DNS-szakasz deléciót szenved. Ezt követi valamely V-gén véletlenszerű kapcsolódása a már kialakult DJ-génkomplexhez. Ez a (magában is kétlépéses) VDJ-rekombináció alapvető feltétele az immunglobulin H-lánc mRNS átírásának. Ekkor még az átrendeződött VDJ-szakaszt intron(ok) választják el a C-gének régiójától, és a primer RNS ezeket az elemeket is tartalmazza. A primer RNS-ben a VDJ-szegmenshez a C- (μ) gén van legközelebb, a mRNS létrejöttekor (az intronok kihasadásakor; splicing) ez a szakasz érvényesül és a μ-lánc mRNS-e alakul ki. A μ mRNS 3' végének több poliadenilációs helyéhez poli-adenin farkak adódnak, és így alakul ki az „érett” μ mRNS-molekula és az először csak a citoplazmában megjelenő m-fehérjelánc. Bár a könnyűlánc V-J átrendeződése is elkezdődött, ekkor még csak a nem-variábilis, a B-lymphocyta felszínén csak rövid ideig látható ún. „pótkönnyűlánc” jelenik meg (4.3.5 ábra). A H-lánc és a nem variábilis pszeudo-Λ-lánc komplexe a feltételezések szerint fontos szerepet játszik a B-sejt érésében. Ezután következik a κ-, majd a λ-könnyűláncnál a V-J génátrendeződés; egy V-génszegmens egy J-szegmenshez kerül közel. A C-régiótól ekkor még intronnal elválasztott átrendeződött elem mRNS átiratából „érik ki” a végleges mRNS és transzlálódik a könnyűlánc. A μ-nehézlánc és a könnyűlánc citoplazmatikus kapcsolódása után, a B-lymphocyta plazmamembránján is megjelenik a teljes IgM-molekula. A nehéz- és a könnyűlánc esetében ismertetett génrekombinációs mechnizmusokat együttesen V(D)J rekombinációnak is szokták nevezni, ahol a zárójelben álló D utal arra, hogy ez a lépés csak a nehézlánc esetén zajlik le. Az immunglobulin génátrendeződés során a μ-lánc két molekuláris lépést szabályoz (4.3.6. ábra):

 

Ha mindkét (apai és anyai) kromoszómán funkcionálisan eredménytelen a H-, illetve az L-gének átrendeződése, a B-sejtben nem szintetizálódik immunglobulin. Ez a pozitívan ható antigén megkötésének elmaradása miatt hamarosan a B-lymphocyta pusztulásához vezet. (A folyamat egyes celluláris részleteit és a diverzitás további fokozására szolgáló mechanizmusokat egy későbbi fejezet ismerteti.)