Falus András, Buzás Edit, Holub Marianna Csilla, Rajnavölgyi Éva (szerk.)

Az immunológia alapjai


4.4.6. Receptorrevízió

(RECEPTOR REVISION)
 
Az immunglobulin és TCR-gének V(D)J átrendeződése biztosítja azt a szinte kimeríthetetlen immunreceptor-kapacitást, amely gyakorlatilag bármilyen idegen anyagot képes megkötni. A folyamat természete olyan, hogy számos sikertelen átrendeződést eredményez, illetve számos esetben hoz létre autoreaktív immunsejteket. Azok a sejtek, amelyekben sikertelen a V(D)J átrendeződés, további nehézláncallél bevonásának ismételt átrendeződésével, illetve azt követően a könnyűláncok még nagyobb számú ismételt kísérleteivel megmenekülhetnek a sikertelenséget követő sejtpusztulás elől. E rendszer másik kedvezőtlen kimenetele az, hogy autoreaktív B-sejtek keletkeznek, aminek egyik lehetséges eredménye az, hogy a V(D)J rekombináció még a csontvelőben megismétlődik (receptor editing).
Míg a csontvelőben zajló folyamatokra az jellemző, hogy a lehetséges legnagyobb nem autoreaktív diverzitás kialakuljon, addig a periférián olyan folyamatok zajlanak, amelyek az antigénspecifikus lymphocyták közül kiválasztják azokat a sejteket, amelyek antigénreceptora a legnagyobb affinitással kapcsolódik az antigénhez (klónszelekció). Ennek kapcsán a B-lymphocyták csíraközpontokat képeznek, amelyekben antigénaktivált módon zajlik a B-sejtek további proliferációja. A csíraközpontban, ahogy ezt az előbbiekben bemutattuk, a diverzitás további fokozásának egy új mechanizmusa történik, az immunglobulin V-gének szomatikus hipermutációja.
Ugyanebben a fázisban a diverzitás fokozásának érdekében a V(D)J rekombináció ismételten szerepet kap. Ebben a folyamatban a RAG enzimek ismételten aktiválódnak és az ún. receptor revizióval fokozzák az antigén receptorok variabilitását, illetve végső fokon azt, hogy a B-sejt-receptor antigénkötő képessége növekedjen. Bár a korábbiakban azt gondolták, hogy a receptorrevízió a könnyűlánc-lókuszon ismétlődik, a közelmúlt eredményei arra utalnak, hogy hasonló mechanizmussal a VH-lókusz is képes ismételten átrendeződni. Ez utóbbi esetre számos példát találtak a humán tonsillákban.
 

Az immunológia alapjai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 710 5

Hét év telt el a „Az Immunológiai alapjai” című tankönyv kiadása óta. A természettudományok számára hét év nagyon hosszú idő, különösképpen így van ez az élettudományok egyes diszciplináival, köztük az immunológiával is. A jelen kiadásban a helyenként nagyon jelentős módosulások, kiegészítések, sőt cáfolatok két forrásból fakadnak, részben a szűken vett immunológiai tudás gazdagodásából, másrészt a társtudományok (pl. a sejtbiológia, genetika-genomika, bioinformatika) immunrendszerre is vonatkozó eredményeiből. Csak pár példa, a 2007-es kiadásban alig esett szó az extracelluláris vezikulák feladatairól, ezek, az intercelluláris kommunikációs struktúrák mára a sejtbiológia tudományának egyik „forró pontjává” váltak. Akkor sokkal kevesebb hangsúlyt fordítottunk az epigenetikai módosítások jelentőségére és alig esett szó a velünk élő mikrobiális flóra szerepéről. Ma már nem csak sokkal több citokin és kemokin vált ismertté, de funkcióikat is mélyebben értjük. Emellett a CD antigének azonosítása és funkcionális jelentőségükkel kapcsolatos tudásunk is markánsan kibővült.

Hivatkozás: https://mersz.hu/falus-buzas-holub-rajnavolgyi-az-immunologia-alapjai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave