Falus András, Buzás Edit, Holub Marianna Csilla, Rajnavölgyi Éva (szerk.)

Az immunológia alapjai


4.5.2. A szomatikus sejtek fúziójának biológiai háttere

Két különböző sejt genetikai állományának keveredéséből létrejött, új tulajdonságokat hordozó sejteket tekinthetünk hibrideknek.
Sejtfúzió indukálható in vitro körülmények közt baktériumokon a Ca2+-ion-miliő megváltoztatásával.
A sejtmembránok micelláris struktúrájának megváltoztatásával magasabbrendű szervezetek szomatikus sejtjeinek fúzióját is létre lehet hozni. Elsősorban azok a vírusok, melyek a sejtmembránba integrálódnak (Sendai-, herpesvírus stb.) teszik lehetővé, hogy egymással szoros kontaktusban levő sejtek membránjai hosszabb szakaszokon közössé váljanak, a maganyag kicserélődhessen, illetve az osztódás során összekeveredhessen, létrehozva a „szülői” DNS-szekvenciák random keveredése révén az új, hibrid sejtet. A vírusokhoz hasonlóan különböző lipidek (lizolecitin, polietilénglikol) is a sejtmembránba beépülve, annak struktúráját megváltoztatva sejtfúziót hozhatnak létre az egymással szoros kontaktusba került sejtek között. Mivel a folyamat ATP-dependens, csak élő sejtekkel valósítható meg.
Tripszinkezeléssel baktériumok, illetve növényi sejtek külső sejtfala eltávolítható, és az így nyert, ún. protoplasztok fuzionáltathatók. Magyar kutatók (Ferenczi és Alföldi, 1978) alapvetően járultak hozzá a protoplasztfúzió technikájának kidolgozásához.
 

Az immunológia alapjai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 710 5

Hét év telt el a „Az Immunológiai alapjai” című tankönyv kiadása óta. A természettudományok számára hét év nagyon hosszú idő, különösképpen így van ez az élettudományok egyes diszciplináival, köztük az immunológiával is. A jelen kiadásban a helyenként nagyon jelentős módosulások, kiegészítések, sőt cáfolatok két forrásból fakadnak, részben a szűken vett immunológiai tudás gazdagodásából, másrészt a társtudományok (pl. a sejtbiológia, genetika-genomika, bioinformatika) immunrendszerre is vonatkozó eredményeiből. Csak pár példa, a 2007-es kiadásban alig esett szó az extracelluláris vezikulák feladatairól, ezek, az intercelluláris kommunikációs struktúrák mára a sejtbiológia tudományának egyik „forró pontjává” váltak. Akkor sokkal kevesebb hangsúlyt fordítottunk az epigenetikai módosítások jelentőségére és alig esett szó a velünk élő mikrobiális flóra szerepéről. Ma már nem csak sokkal több citokin és kemokin vált ismertté, de funkcióikat is mélyebben értjük. Emellett a CD antigének azonosítása és funkcionális jelentőségükkel kapcsolatos tudásunk is markánsan kibővült.

Hivatkozás: https://mersz.hu/falus-buzas-holub-rajnavolgyi-az-immunologia-alapjai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave