Falus András, Buzás Edit, Holub Marianna Csilla, Rajnavölgyi Éva (szerk.)

Az immunológia alapjai


4.6.2. Ig-gén könyvtárakkal előállított monoklonális antitestek

Egy másik lehetőség monoklonális antitestek géntechnológiával történő előállítására az antitestek nehéz- és könnyűlánc variábilis szekvenciáit kódoló DNS-szekvenciáit polimeráz láncreakcióval (PCR) felerősíteni és azokat random módon fágkönyvtárban expresszáltatni. A könnyű- és nehézláncok véletlenszerű kapcsolódása végtelen számú >1010, különböző antigén specificitású, új könnyű-nehézlánc konstrukciót hoz létre. Ezek a fágok gyorsan és könnyen szelektálhatók a megfelelő antigénre és a megfelelő klón egy expressziós rendszerben felhasználható antitest előállításra. Ez a technika nagyságrendileg a humán in vivo antitest repertoár specificitását tudja biztosítani, ugyanakkor kikerüli az in vivo immunizáció lépéseit, ezzel jelentősen növelve a módszer gyorsaságát. Az eljárás egyértemű hátránya, hogy a módszer nem tudja utánozni az affinitás érés folyamatát, vagyis a lehetséges legjobb affinitású antitestek kiválogatódását.
 

Az immunológia alapjai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 710 5

Hét év telt el a „Az Immunológiai alapjai” című tankönyv kiadása óta. A természettudományok számára hét év nagyon hosszú idő, különösképpen így van ez az élettudományok egyes diszciplináival, köztük az immunológiával is. A jelen kiadásban a helyenként nagyon jelentős módosulások, kiegészítések, sőt cáfolatok két forrásból fakadnak, részben a szűken vett immunológiai tudás gazdagodásából, másrészt a társtudományok (pl. a sejtbiológia, genetika-genomika, bioinformatika) immunrendszerre is vonatkozó eredményeiből. Csak pár példa, a 2007-es kiadásban alig esett szó az extracelluláris vezikulák feladatairól, ezek, az intercelluláris kommunikációs struktúrák mára a sejtbiológia tudományának egyik „forró pontjává” váltak. Akkor sokkal kevesebb hangsúlyt fordítottunk az epigenetikai módosítások jelentőségére és alig esett szó a velünk élő mikrobiális flóra szerepéről. Ma már nem csak sokkal több citokin és kemokin vált ismertté, de funkcióikat is mélyebben értjük. Emellett a CD antigének azonosítása és funkcionális jelentőségükkel kapcsolatos tudásunk is markánsan kibővült.

Hivatkozás: https://mersz.hu/falus-buzas-holub-rajnavolgyi-az-immunologia-alapjai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave