Falus András, Buzás Edit, Holub Marianna Csilla, Rajnavölgyi Éva (szerk.)

Az immunológia alapjai


7.1.2. A Th-B-sejt kölcsönhatás

A B-lymphocyta felszíni immunglobulinjai segítségével megköti az antigént (ez az „első jel”), majd az bekerül a sejtbe és az exogén antigének bemutatásának jellegzetességei szerint (5. fejezet) a feldolgozás után a B-sejt MHC-II-molekuláival együtt kerül újra a felszíne. Amikor a lépben és a nyirokcsomókban a specifikus TCR-rel rendelkező Th-sejt felismeri az antigénfragmens/ MHC-II komplexet a B-lymphocyta membránján, a két sejt morfológiailag is igazolható fizikai kontaktusba lép. Ezt immunológiai szinapszisnak nevezzük. A TCR/CD3-antigén/MHC-II kölcsönhatás mellett mindkét sejten növekszik az adhéziós molekulák expressziója és ennek következtében a kölcsönhatás erőssége. Megváltozik a CD4- és az LFA-1-molekulák felszíni eloszlása a Th-sejten, a B-sejteken nő az ICAM-1 kifejeződése. A B-sejtek differenciálódása szempontjából mások mellett (pl. CD45-CD22) különlegesen nagy jelentősége van a CD40-molekulán át történő indukált jelképzésnek, amely a CD40-ligand (CD154) révén a T-sejtek legfontosabb közvetlen hatásának tekinthető.
 
A CD40–CD40-ligand (CD154) kapcsolódás hatása a B-lymphocytákra:
  1. klonális osztódás
  2. immunglobulin-termelés
  3. germinális centrum-képzés
  4. nehézlánc osztály- (izotípus-) váltás
  5. B-sejt memória indukció
  6. affinitásérés
 
A CD40–CD154 kapcsolatnak az említettek mellett lényeges szerepe van az endothel sejtek, macrophagok, dendritikus sejtek és fibroblastok aktiválásában is.
Az elnyúlt kontaktus lehetőséget teremt a Th-citokin-hatások tartósabb érvényesülésére is. Ez sokkal irányítottabb hatást jelent a B-sejtek antitesttermelésére, mintha a Th-sejtnek macrophag (vagy más nem-B APC) prezentálná az antigént, és a szecernált citokin nem közvetlenül érné a B-lymphocytát. A közvetlen, membrán-membrán kontaktus – az immunológiai szinapszis kialakulása – alapvető jelentőségű, feltehetően az MHC-II-vel kapcsolatos intracelluláris jelképzés nélkülözhetetlen jellege miatt is. Később a már aktivált B-sejt annyi citokinreceptort expresszál, hogy a „messziről érkező”, kisebb koncentrációjú citokin hatása is érvényesülhet. A másodlagos immunválasz során ez a kontakt hatás tehát már kisebb jelentőségű.
Kiemelt jelentőségű ez a „mikrokörnyezet” az osztályváltásban, tehát a megfelelő immunglobulin izotípusok kialakulásának meghatározásában. Minthogy az egyes Ig-osztályok eltérő effektorfunkciókat képviselnek, ennek igen nagy jelentősége van az immunválasz kimenetele szempontjából.
 

Az immunológia alapjai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 710 5

Hét év telt el a „Az Immunológiai alapjai” című tankönyv kiadása óta. A természettudományok számára hét év nagyon hosszú idő, különösképpen így van ez az élettudományok egyes diszciplináival, köztük az immunológiával is. A jelen kiadásban a helyenként nagyon jelentős módosulások, kiegészítések, sőt cáfolatok két forrásból fakadnak, részben a szűken vett immunológiai tudás gazdagodásából, másrészt a társtudományok (pl. a sejtbiológia, genetika-genomika, bioinformatika) immunrendszerre is vonatkozó eredményeiből. Csak pár példa, a 2007-es kiadásban alig esett szó az extracelluláris vezikulák feladatairól, ezek, az intercelluláris kommunikációs struktúrák mára a sejtbiológia tudományának egyik „forró pontjává” váltak. Akkor sokkal kevesebb hangsúlyt fordítottunk az epigenetikai módosítások jelentőségére és alig esett szó a velünk élő mikrobiális flóra szerepéről. Ma már nem csak sokkal több citokin és kemokin vált ismertté, de funkcióikat is mélyebben értjük. Emellett a CD antigének azonosítása és funkcionális jelentőségükkel kapcsolatos tudásunk is markánsan kibővült.

Hivatkozás: https://mersz.hu/falus-buzas-holub-rajnavolgyi-az-immunologia-alapjai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave