Falus András, Buzás Edit, Holub Marianna Csilla, Rajnavölgyi Éva (szerk.)

Az immunológia alapjai


8.10. A gyulladást követő T-sejt-pusztulás mechanizmusa

A T-sejt effektor funkciók károsak lehetnek a gazdaszervezetre, ezért fontos, hogy a gyulladást követően az immunválaszt befejeződjék.
Az aktiváció által indukált sejthalál (AICD, activation induced cell death) az antigénspecifikus T-sejt-válasz lezárulásának lehetséges mechanizmusaként vált ismertté. A jelenség kísérletes körülmények között is kiváltható. Ennek során nyugvó T-sejteket először antigénnel vagy mitogénnel stimulálunk, majd IL-2 jelenlétében felszaporítjuk őket, végül vagy antigénnel végzünk újabb stimulációt, vagy a T-sejt-receptoron keresztüli jelátvitel további pontjain stimuláljuk a sejteket (ionomicinnel vagy forbolészterrel). A már aktivált T-sejtek felszínükön Fas-receptort expresszálnak. Az aktivált T-sejtek újbóli stimulációja a már Fast felszínükön expresszáló sejteken FasL-expressziót indukál, így FasL mediálta apoptózis indukció a felelős a T-sejt-pusztulásért ebben a rendszerben. Egyes feltételezések szerint inkább a citokinmegvonás lehet felelős az aktivációt egy adott ponton követő apoptózisért.
 

Az immunológia alapjai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 710 5

Hét év telt el a „Az Immunológiai alapjai” című tankönyv kiadása óta. A természettudományok számára hét év nagyon hosszú idő, különösképpen így van ez az élettudományok egyes diszciplináival, köztük az immunológiával is. A jelen kiadásban a helyenként nagyon jelentős módosulások, kiegészítések, sőt cáfolatok két forrásból fakadnak, részben a szűken vett immunológiai tudás gazdagodásából, másrészt a társtudományok (pl. a sejtbiológia, genetika-genomika, bioinformatika) immunrendszerre is vonatkozó eredményeiből. Csak pár példa, a 2007-es kiadásban alig esett szó az extracelluláris vezikulák feladatairól, ezek, az intercelluláris kommunikációs struktúrák mára a sejtbiológia tudományának egyik „forró pontjává” váltak. Akkor sokkal kevesebb hangsúlyt fordítottunk az epigenetikai módosítások jelentőségére és alig esett szó a velünk élő mikrobiális flóra szerepéről. Ma már nem csak sokkal több citokin és kemokin vált ismertté, de funkcióikat is mélyebben értjük. Emellett a CD antigének azonosítása és funkcionális jelentőségükkel kapcsolatos tudásunk is markánsan kibővült.

Hivatkozás: https://mersz.hu/falus-buzas-holub-rajnavolgyi-az-immunologia-alapjai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave