Falus András, Buzás Edit, Holub Marianna Csilla, Rajnavölgyi Éva (szerk.)

Az immunológia alapjai


9. Az immun- és a neuroendokrin rendszerek kapcsolata

Írta: Falus András, Illés Zsolt
 
Az immunválasz komplex szabályozása magában foglalja az neuroendokrin rendszer szoros kapcsolatát az immunrendszerrel. E rendszerek meglepően hasonló elven, egymásra épülő hálózatok révén működnek. Az immun- és az idegrendszer között kétoldalú szabályozási kapcsolat áll fenn, a két rendszer kölcsönösen használja a másik rendszer mediátorait. A neuroimmun moduláció lényege éppen ez a kétirányú kommunikáció, mely eredményeképpen egyensúlyban lévő állapot alakul ki az immunrendszer és az idegrendszer között. Az idegrendszer elsősorban hormonális (neuroendokrin) és neurális (vegetatív idegrendszer, opioidok, neuropeptidek) úton hat az immunválaszra. Az immunrendszer szervei (pl. a thymus és a lép) innerváltak, és neuroendokrin hormonok hatnak több ponton is az immunrendszerre. Ugyanakkor a neuroendokrin sejtek, szövetek (elsősorban nem-antigénspecifikus) immunológiai hatások alatt állnak: az immunológiai mediátorok, citokinek számára célpontot jelentenek a központi idegrendszer és a perifériás neuroendokrin szövetek, ahol jelentős lokális immunválasz zajlik le. A stresszválasz során a hypothalamus–hypophysis–mellékvese tengely és az autonóm idegrendszer aktiválódik, és koordinálja azokat a viselkedési, metabolikus és immunválasz változásokat, melyek a szervezet homeostasisát helyreállítják. Fertőzés során a keringésbe került citokinek az agyon keresztül szintén e két rendszert aktiválják, mely egy negatív visszacsatolással a bolygóidegen (n. vagus) keresztül gátolja a gyulladásos választ, azaz szintén a homeostatis szabályozásban vesz részt.
 

Az immunológia alapjai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 710 5

Hét év telt el a „Az Immunológiai alapjai” című tankönyv kiadása óta. A természettudományok számára hét év nagyon hosszú idő, különösképpen így van ez az élettudományok egyes diszciplináival, köztük az immunológiával is. A jelen kiadásban a helyenként nagyon jelentős módosulások, kiegészítések, sőt cáfolatok két forrásból fakadnak, részben a szűken vett immunológiai tudás gazdagodásából, másrészt a társtudományok (pl. a sejtbiológia, genetika-genomika, bioinformatika) immunrendszerre is vonatkozó eredményeiből. Csak pár példa, a 2007-es kiadásban alig esett szó az extracelluláris vezikulák feladatairól, ezek, az intercelluláris kommunikációs struktúrák mára a sejtbiológia tudományának egyik „forró pontjává” váltak. Akkor sokkal kevesebb hangsúlyt fordítottunk az epigenetikai módosítások jelentőségére és alig esett szó a velünk élő mikrobiális flóra szerepéről. Ma már nem csak sokkal több citokin és kemokin vált ismertté, de funkcióikat is mélyebben értjük. Emellett a CD antigének azonosítása és funkcionális jelentőségükkel kapcsolatos tudásunk is markánsan kibővült.

Hivatkozás: https://mersz.hu/falus-buzas-holub-rajnavolgyi-az-immunologia-alapjai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave