Falus András, Buzás Edit, Holub Marianna Csilla, Rajnavölgyi Éva (szerk.)

Az immunológia alapjai


11.1.2. Esszenciális jelentőségű konzervált autoantigének

A természetes ellenanyagok ma ismert antigénjeit a 11.2. táblázat foglalja össze. A funkcionálisan sokrétű autoantigének tanulmányozásakor két közös jellegzetesség mutatható ki:
  1. esszenciális jelentőségű biológiai funkció hordozói;
  2. filogenetikailag jelentős mértékben konzervált makromolekulák.
 
Ez az eredmény már mindenképpen ellentétes az ortodox immunitás/autoimmunitás szemlélettel, hiszen az egészséges szervezetben nemcsak, hogy léteznek autoantitestek és autoreaktív T-sejtek, hanem ezek ráadásul kiemelt jelentőségű saját molekulákkal reagálnak. A két fogalom (esszenciális és konzervált) biológiai szemléletünkben oki kapcsolatot jelent, hiszen a törzsfejlődés során nyilván elsősorban azok a „sikeres” makromolekulák „őrződnek meg”, amelyek életfontosságú funkciókat hordoznak. Az átörökítő DNS, a sejtlégzés enzimei, az izomfehérjék, a fehérjestabilizálást és létfontosságú „chaperon” feladatot ellátó hősokkfehérjék, egyes membránkomponensek és hormonok (pl. inzulin) szerkezeti tulajdonságai az egész élővilágban jól megőrzöttek. Ennek megfelelően az immundomináns, konzervatív antigénekkel reagáló természetes autoantitestek V-génjei is megőrzöttek az evolúcióban.
 
11.2. táblázat. A természetes ellenanyagok és T-sejtek által felismert antigének
Típusok
Antigének
Hősokkfehérjék
hsp65*, hsp70, hsp90, ubiquitin
Enzimek
aldoláz, GA3dH, CytC, GlSTr, katepszin B, SOD
Sejtmembrán- komponensek
β2-mikroglobulin, spektrin, SC, AChR*
Citoplazmatikus fehérjék
aktin, miozin, tubulin, keratin, mioglobin, kollagén, MBP*
Sejtmag alkotóelemei
DNS, hisztonok
Plazmafehérjék
albumin, IgG, transzferrin
Citokinek, hormonok
IFN-ek, IL-1, TNF, inzulin*, tireoglobulin*
hsp: hősokkfehérje, GA3PdH: glicerinaldehid-3-foszfát-dehidrogenáz, CytC: citokróm-C, GlSTr: glutation-S-transzferáz, SOD: szuperoxid-diszmutáz, SC: szekretoros komponens, AChR: acetilkolin-receptor, MBP: mielin bázikus fehérje, IFN: interferon
* T-sejtek által (is) felismert autoantigének
 

Az immunológia alapjai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 710 5

Hét év telt el a „Az Immunológiai alapjai” című tankönyv kiadása óta. A természettudományok számára hét év nagyon hosszú idő, különösképpen így van ez az élettudományok egyes diszciplináival, köztük az immunológiával is. A jelen kiadásban a helyenként nagyon jelentős módosulások, kiegészítések, sőt cáfolatok két forrásból fakadnak, részben a szűken vett immunológiai tudás gazdagodásából, másrészt a társtudományok (pl. a sejtbiológia, genetika-genomika, bioinformatika) immunrendszerre is vonatkozó eredményeiből. Csak pár példa, a 2007-es kiadásban alig esett szó az extracelluláris vezikulák feladatairól, ezek, az intercelluláris kommunikációs struktúrák mára a sejtbiológia tudományának egyik „forró pontjává” váltak. Akkor sokkal kevesebb hangsúlyt fordítottunk az epigenetikai módosítások jelentőségére és alig esett szó a velünk élő mikrobiális flóra szerepéről. Ma már nem csak sokkal több citokin és kemokin vált ismertté, de funkcióikat is mélyebben értjük. Emellett a CD antigének azonosítása és funkcionális jelentőségükkel kapcsolatos tudásunk is markánsan kibővült.

Hivatkozás: https://mersz.hu/falus-buzas-holub-rajnavolgyi-az-immunologia-alapjai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave