Az immunrendszer működése során egyes környezeti vagy saját antigénekre olyan kórosan fokozott reakciót hoz létre, mely négy túlérzékenységi reakciótípus valamelyikébe sorolható. Az I. (azonnali) típusú túlérzékenységi reakciót megelőzően Th2 immunválasz, allergénspecifikus IgE-termelés figyelhető meg, hízósejt és basophil granulocyta felszínén FcεRI-hez kötött IgE antigén általi keresztkötése által kiváltott degranuláció és hisztamin felszabadulás jellemzi (pl. asthma bronchiale, táplálkozási allergiák, anaphylaxis). A II. típusú túlérzékenységi reakció néhány óra alatt alakul ki, sejtfelszíni antigént felismerő IgG típusú antitestek hozzák létre ADCC reakció (antibody dependent cellular cytotoxicity), komplement lízis, receptor fehérjéken keresztüli jelátvitel indukciója vagy gátlása révén (pl. AB0 inkompatibilitás, myasthenia gravis stb.). A III. típusú túlérzékenységi reakció kialakulása szintén órákat vesz igénybe. Ennek során szolubilis antigéneknek többnyire IgG antitestekkel képzett komplexei (immunkomplexek) rakódnak le a kis erek falában és ennek következtében alakul ki vasculitis, nephritis vagy arthritis (pl. szisztémás lupus erythematosus). A IV. típusú reakció kialakulása napokat vesz igénybe, és T-sejtek (Th1, Th2 vagy citotoxikus T-sejt) és macrophagok aktiválódása vezet a szövetkárosodással járó reakcióhoz (pl. kontakt dermatitis).