Falus András, Buzás Edit, Holub Marianna Csilla, Rajnavölgyi Éva (szerk.)

Az immunológia alapjai


13.4.3.1. Természetes immunválasz szerepe az antimikrobiális immunválaszban
Az extracelluláris baktériumokkal szemben közvetlenül megnyilvánuló természetes immunválasz fő komponensei a komplementrendszer, a fagocitózis és a gyulladásos válaszreakciók.
A komplementrendszer természetes immunválaszban betöltött szerepe az ún. alternatív komplementaktiválódás, mely a baktériumok sejtfalának felszínén indul el, a C3 konvertáz aktiválódásával (lásd 3.5.2 fejezetet). Ezen kívül ugyancsak a komplementrendszer aktiválódása indul el az ún. lektindependens útvonalon, amennyiben mannóztartalmú bakteriális felszínhez kötődik (lásd 3.5.2. fejezet). A komplementaktiválódás számos ponton eredményez antibakteriális hatást: a membrane attack complex (MAC) a baktériumok líziséhez vezet; az opszonizáló hatás elősegíti a baktériumok fagocitózisát, a komplementaktiváció termékei pedig elősegítik a gyulladást, illetve további fehérvérsejteket vonzanak és aktiválnak a fertőzés helyén.
A phagocytasejtek az extracelluláris baktériumokat receptoraikon keresztül közvetlenül köthetik, de kötődhetnek a komplementtel, illetve az ellenanyagokkal kapcsoltan is (lásd Opszonizáció). A neutrophil granulocyták oxigéndependens és independens úton végbemenő aktiválódása (lásd 3.3. fejezet) egyik alapvető állomása a természetes immunrendszer azonnali védelmet nyújtó mechanizmusának.
 

Az immunológia alapjai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 710 5

Hét év telt el a „Az Immunológiai alapjai” című tankönyv kiadása óta. A természettudományok számára hét év nagyon hosszú idő, különösképpen így van ez az élettudományok egyes diszciplináival, köztük az immunológiával is. A jelen kiadásban a helyenként nagyon jelentős módosulások, kiegészítések, sőt cáfolatok két forrásból fakadnak, részben a szűken vett immunológiai tudás gazdagodásából, másrészt a társtudományok (pl. a sejtbiológia, genetika-genomika, bioinformatika) immunrendszerre is vonatkozó eredményeiből. Csak pár példa, a 2007-es kiadásban alig esett szó az extracelluláris vezikulák feladatairól, ezek, az intercelluláris kommunikációs struktúrák mára a sejtbiológia tudományának egyik „forró pontjává” váltak. Akkor sokkal kevesebb hangsúlyt fordítottunk az epigenetikai módosítások jelentőségére és alig esett szó a velünk élő mikrobiális flóra szerepéről. Ma már nem csak sokkal több citokin és kemokin vált ismertté, de funkcióikat is mélyebben értjük. Emellett a CD antigének azonosítása és funkcionális jelentőségükkel kapcsolatos tudásunk is markánsan kibővült.

Hivatkozás: https://mersz.hu/falus-buzas-holub-rajnavolgyi-az-immunologia-alapjai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave