Falus András, Buzás Edit, Holub Marianna Csilla, Rajnavölgyi Éva (szerk.)

Az immunológia alapjai


13.6. A szervátültetés és a graft versus host reakció immunológiai háttere

Írta: Falus András, Buzás Edit
 
Ha a szerv- vagy szövetátültetés fajazonos, de genetikailag eltérő egyedek között zajlik le, allotranszplantációról beszélünk. Genetikailag azonos (egypetéjű ikrek) vagy saját szövet átültetését autotranszplantációnak, más fajba történő átültetést xenotranszplantációnak nevezzük. Az átültetett sejt/szövet a graft (auto-, allo-, xenograft), amely a donorszervezetből származik, erre reagál a recipiens (a gazdaszervezet) a megfelelő immunreakcióval.
Ebben az alfejezetben csak az alloreaktív immunválasz mechanizmusának néhány kérdését tekintjük át.
A genetikai eltéréstől függő módon, a gazdaszervezet kilökéssel (rejekcióval) távolítja el az allograftot a szervezetéből, ez a host versus graft reakció. A terhességet (lásd 13.7. fejezet) leszámítva az allotranszplantáció mesterséges beavatkozás, amelynek célja vagy egy hiányzó vagy kórosan működő szerv/szövet (pl. vese, máj, bőr, cornea, hasnyálmirigy szigetsejt) vagy haematopoeticus rendszer (pl. csontvelő) pótlása, kicserélése. Az immunkompetens szövetek átültetése esetén a graft reagál a gazda szervezet ellen (graft versus host reakció). Sajá- tos kettősséget jelent a vérátömlesztés, a transzfúzió, hiszen a vérben immunkompetens sejtek (lymphocyták, kis számban pluripotens őssejtek) is találhatók ezért bizonyos esetekben a host versus graft és graft versus host reakcióval is számolni kell.
A fejezet az allogén transzplantáció immunológiai eseményeit, a rejekció terápiás lassításának vagy megakadályozásának ese- ményeit és a graft versus host reakció lényeges mozzanatait foglalja össze.
 
TÖRTÉNETI HÁTTÉR
Medawar 1960-ban Nobel-díjban részesült a transzplantációs immunológia alapjainak megteremtéséért. Leírta a graft rejekció jelenségét, és bőr allograftokkal szemben immuntoleranciát indukált allogén sejtek újszülött egérbe történő oltásával. Snell és Dausset 1980-ban vehették át a Nobel-díjat a hisztokompatibilitási antigéneket kódoló gének és a HLA antigének leírásáért.
 

Az immunológia alapjai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 710 5

Hét év telt el a „Az Immunológiai alapjai” című tankönyv kiadása óta. A természettudományok számára hét év nagyon hosszú idő, különösképpen így van ez az élettudományok egyes diszciplináival, köztük az immunológiával is. A jelen kiadásban a helyenként nagyon jelentős módosulások, kiegészítések, sőt cáfolatok két forrásból fakadnak, részben a szűken vett immunológiai tudás gazdagodásából, másrészt a társtudományok (pl. a sejtbiológia, genetika-genomika, bioinformatika) immunrendszerre is vonatkozó eredményeiből. Csak pár példa, a 2007-es kiadásban alig esett szó az extracelluláris vezikulák feladatairól, ezek, az intercelluláris kommunikációs struktúrák mára a sejtbiológia tudományának egyik „forró pontjává” váltak. Akkor sokkal kevesebb hangsúlyt fordítottunk az epigenetikai módosítások jelentőségére és alig esett szó a velünk élő mikrobiális flóra szerepéről. Ma már nem csak sokkal több citokin és kemokin vált ismertté, de funkcióikat is mélyebben értjük. Emellett a CD antigének azonosítása és funkcionális jelentőségükkel kapcsolatos tudásunk is markánsan kibővült.

Hivatkozás: https://mersz.hu/falus-buzas-holub-rajnavolgyi-az-immunologia-alapjai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave