Falus András, Buzás Edit, Holub Marianna Csilla, Rajnavölgyi Éva (szerk.)

Az immunológia alapjai


13.6.1. Az allogén szervátültetés immunológiai következményei

Az allograftra a recipiens elsősorban az αβ T-sejtekkel reagál. A felismert alloantigének a graft MHC-molekulái, melyeket a recipiens T-sejtek közül azok ismernek fel, amelyek keresztreakciót adnak az MHC-alloantigénekkel. Az allogén peptid felismerése közvetlen és közvetett lehet és több MHC-függő és attól független tényező hatása alatt állhat. Az MHC-allotipizálásra régebben használt in vitro teszt, a kevert leukocytareakció során is a megfelelő alloreaktív T-sejtek válaszolnak proliferációval. Az allograft kilökésében az allospecifikus T-sejteknek nemcsak közvetlen citotoxikus hatásuk van, de aktiválva a késői túlérzékenységi (DTH) reakciót, közvetve is (pl. macrophagokon át is) hozzájárul a kilökődéshez. Emellett alloantitestek is keletkeznek, ezek a graft endothelhez való kötődés és helyi komplementaktiváció révén fokozzák a lokális gyulladási reakciót. Így jöhet létre a hiperakut rejekció (xenoantitesteknél még gyakrabban és intenzívebben), mely leginkább komplementinhibítorokkal gátolható (3.5. fejezet), emellett a felszíni szénhidrát-komponensek, illetve az ezek szintéziséért felelős glükozil-transzferázok felé terelődött a figyelem.
Az allotranszplantációban előforduló akut rejekcióban több folyamat is lezajlik.
Vascularis rejekció során a graft ereinek sejtjei nekrotizálnak. Ebben a folyamatban is jelentős szerepe van a komplementet aktiváló alloantitesteknek, de alloreaktív T-sejtek is közreműködnek.
Az akut celluláris rejekció során a sejtközvetített immunreakciók egész sora zajlik. Ide tartozik a DTH, a citotoxikus T-sejtek és az NK-sejtek által okozott sejtlízis.
A krónikus rejekció alatt fibrosis,vascularis sclerosis alakul ki a graft szövetben, ami szövettanilag a sebgyógyulásra, illetve a krónikus, macrophag eredetű mesenchyma növekedési faktor által mediált DTH folyamatokra emlékeztet.
 

Az immunológia alapjai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 710 5

Hét év telt el a „Az Immunológiai alapjai” című tankönyv kiadása óta. A természettudományok számára hét év nagyon hosszú idő, különösképpen így van ez az élettudományok egyes diszciplináival, köztük az immunológiával is. A jelen kiadásban a helyenként nagyon jelentős módosulások, kiegészítések, sőt cáfolatok két forrásból fakadnak, részben a szűken vett immunológiai tudás gazdagodásából, másrészt a társtudományok (pl. a sejtbiológia, genetika-genomika, bioinformatika) immunrendszerre is vonatkozó eredményeiből. Csak pár példa, a 2007-es kiadásban alig esett szó az extracelluláris vezikulák feladatairól, ezek, az intercelluláris kommunikációs struktúrák mára a sejtbiológia tudományának egyik „forró pontjává” váltak. Akkor sokkal kevesebb hangsúlyt fordítottunk az epigenetikai módosítások jelentőségére és alig esett szó a velünk élő mikrobiális flóra szerepéről. Ma már nem csak sokkal több citokin és kemokin vált ismertté, de funkcióikat is mélyebben értjük. Emellett a CD antigének azonosítása és funkcionális jelentőségükkel kapcsolatos tudásunk is markánsan kibővült.

Hivatkozás: https://mersz.hu/falus-buzas-holub-rajnavolgyi-az-immunologia-alapjai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave