Falus András, Buzás Edit, Holub Marianna Csilla, Rajnavölgyi Éva (szerk.)

Az immunológia alapjai


14.5.5. Immunglobulinok izolálása

Globulintermészetüknél fogva az immunglobulinok kisózási (pl. ammónium-szulfáttal) és alkoholos frakcionálási eljárásokkal könnyen elválaszthatók az albumintól. A további tisztításhoz ioncserélő kromatográfia, gélszűrés, valamint preparatív elektroforézis használható. Az IgG Fc-részének protein A-hoz, illetve G-hez való specifikus affinitását kihasználva, protein A-t vagy G-t tartalmazó agarózoszlopokon az IgG megköthető, majd speciális pufferrel eluálható. Adott antigénre specifikus ellenanyag izolálásához affinitástisztítási eljárást használhatunk, amelynek során az antitest az oszlophoz (szilárd fázishoz) kovalensen kötött antigénhez kapcsolódik, majd onnan leoldható.
 
Alkalmazás
A fenti módszerek az immunglobulinok mennyiségi és minőségi eltéréseinek vizsgálatára alkalmasak plazmából, szérumból, vizeletből és egyéb testnedvekből. A diagnosztikában a mennyiségi eltérések vizsgálatának immunhiányos állapotok, gyulladások, fertőzések, allergiás kórképek esetén van jelentősége, míg a minőségi vizsgálatoknak a monoklonális gammopathiákban termelődő monoklonális immunglobulinok azonosításában van szerepe.
Az immunglobulinok izolálása és tisztítása általában kutatási célt szolgál.
 

Az immunológia alapjai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 710 5

Hét év telt el a „Az Immunológiai alapjai” című tankönyv kiadása óta. A természettudományok számára hét év nagyon hosszú idő, különösképpen így van ez az élettudományok egyes diszciplináival, köztük az immunológiával is. A jelen kiadásban a helyenként nagyon jelentős módosulások, kiegészítések, sőt cáfolatok két forrásból fakadnak, részben a szűken vett immunológiai tudás gazdagodásából, másrészt a társtudományok (pl. a sejtbiológia, genetika-genomika, bioinformatika) immunrendszerre is vonatkozó eredményeiből. Csak pár példa, a 2007-es kiadásban alig esett szó az extracelluláris vezikulák feladatairól, ezek, az intercelluláris kommunikációs struktúrák mára a sejtbiológia tudományának egyik „forró pontjává” váltak. Akkor sokkal kevesebb hangsúlyt fordítottunk az epigenetikai módosítások jelentőségére és alig esett szó a velünk élő mikrobiális flóra szerepéről. Ma már nem csak sokkal több citokin és kemokin vált ismertté, de funkcióikat is mélyebben értjük. Emellett a CD antigének azonosítása és funkcionális jelentőségükkel kapcsolatos tudásunk is markánsan kibővült.

Hivatkozás: https://mersz.hu/falus-buzas-holub-rajnavolgyi-az-immunologia-alapjai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave