Falus András, Buzás Edit, Holub Marianna Csilla, Rajnavölgyi Éva (szerk.)

Az immunológia alapjai


14.22. Immunhisztokémia

Az immunhisztokémia olyan szövettani eljárás, melynek során szöveti struktúrákat, sejteket, sejtfelszíni (pl. receptor) vagy intracelluláris struktúrákat azonosítunk specifikus monoklonális vagy poliklonális antitestek felhasználásával. Használhatunk fagyasztott vagy formalinnal fixált, paraffinba ágyazott szövetből készült metszeteket. Az eljárás a kimutatni kívánt struktúra jellegétől, elhelyezkedésétől, mennyiségétől függ. Típusosan fixálás, antigénfeltárás, primer antitesttel való jelölés, szekunder antitesttel való jelölés, színreakció kiváltása, ellenfestés és mikrószkóppal való értékelés az eljárás lépései. Ha a jelölés fluorokrómmal jelölt második antitesttel történt, a metszetet fluoreszcens mikroszkóp alatt kell vizsgálni.
 
Alkalmazás
Számos betegség diagnózisának alapja a szövettani vizsgálat. Az immunhisztokémia tumorok, autoimmun betegségek diagnosztizálása, jellemzése mellett a kutatásban is széles körűen használt. Betegségek patomechanizmusának, a kóros elváltozások sejtes összetételének, kísérleti állatokban indukált kórképek vizsgálatának nélkülözhetetlen eszköze.
 

Az immunológia alapjai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 710 5

Hét év telt el a „Az Immunológiai alapjai” című tankönyv kiadása óta. A természettudományok számára hét év nagyon hosszú idő, különösképpen így van ez az élettudományok egyes diszciplináival, köztük az immunológiával is. A jelen kiadásban a helyenként nagyon jelentős módosulások, kiegészítések, sőt cáfolatok két forrásból fakadnak, részben a szűken vett immunológiai tudás gazdagodásából, másrészt a társtudományok (pl. a sejtbiológia, genetika-genomika, bioinformatika) immunrendszerre is vonatkozó eredményeiből. Csak pár példa, a 2007-es kiadásban alig esett szó az extracelluláris vezikulák feladatairól, ezek, az intercelluláris kommunikációs struktúrák mára a sejtbiológia tudományának egyik „forró pontjává” váltak. Akkor sokkal kevesebb hangsúlyt fordítottunk az epigenetikai módosítások jelentőségére és alig esett szó a velünk élő mikrobiális flóra szerepéről. Ma már nem csak sokkal több citokin és kemokin vált ismertté, de funkcióikat is mélyebben értjük. Emellett a CD antigének azonosítása és funkcionális jelentőségükkel kapcsolatos tudásunk is markánsan kibővült.

Hivatkozás: https://mersz.hu/falus-buzas-holub-rajnavolgyi-az-immunologia-alapjai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave