Falus András, Buzás Edit, Holub Marianna Csilla, Rajnavölgyi Éva (szerk.)

Az immunológia alapjai


3.3.5. A phagocytarendszer kóros állapotai (defektusai)

A defektusok okai mind elsődleges, mind másodlagos hiányok lehetnek. A fagocitózis előzőekben felsorolt lépései közül a migráció csökkenését pl. a kemotaktikus faktorok receptorainak (C5aR, C3aR) hiánya okozhatja. Ez mind genetikai okokból, mind pedig másodlagosan kialakulhat, pl. AIDS-ben, diabetesben, illetve tartós kortikoszteroid-terápia következményeként.
A felvétel celluláris mechanizmusa gátolt egyes monocytás leukaemiákban, illetve SLE-ben. Számos vizsgálat bizonyítja ilyen esetekben a megfelelő receptorok (FcR,CR) csökkent működését.
Defektusok fordulhatnak elő az intracelluláris ölés szintjén is, tumorokban, X kromoszómához kötötten öröklődő Wiskott–Aldrich-szindrómában és krónikus granulomás betegségben (CGD) is, amelyet legtöbbször már gyerekkorban észlelnek.
Az előző lépésekhez hasonlóan, a kortikoszteroidok a folyamat e lépését is gátolják.
Végül a degranuláció mozzanatának defektusa is előfordulhat (pl. Chediak–Higashi-szindrómában).
 

Az immunológia alapjai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 710 5

Hét év telt el a „Az Immunológiai alapjai” című tankönyv kiadása óta. A természettudományok számára hét év nagyon hosszú idő, különösképpen így van ez az élettudományok egyes diszciplináival, köztük az immunológiával is. A jelen kiadásban a helyenként nagyon jelentős módosulások, kiegészítések, sőt cáfolatok két forrásból fakadnak, részben a szűken vett immunológiai tudás gazdagodásából, másrészt a társtudományok (pl. a sejtbiológia, genetika-genomika, bioinformatika) immunrendszerre is vonatkozó eredményeiből. Csak pár példa, a 2007-es kiadásban alig esett szó az extracelluláris vezikulák feladatairól, ezek, az intercelluláris kommunikációs struktúrák mára a sejtbiológia tudományának egyik „forró pontjává” váltak. Akkor sokkal kevesebb hangsúlyt fordítottunk az epigenetikai módosítások jelentőségére és alig esett szó a velünk élő mikrobiális flóra szerepéről. Ma már nem csak sokkal több citokin és kemokin vált ismertté, de funkcióikat is mélyebben értjük. Emellett a CD antigének azonosítása és funkcionális jelentőségükkel kapcsolatos tudásunk is markánsan kibővült.

Hivatkozás: https://mersz.hu/falus-buzas-holub-rajnavolgyi-az-immunologia-alapjai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave