Falus András, Buzás Edit, Holub Marianna Csilla, Rajnavölgyi Éva (szerk.)

Az immunológia alapjai


13.4.3. táblázat. Vírusok menekülési mechanizmusai
Mechanizmus
Vírus
Eredmény
Ellenanyagok elől elrejtve
herpesvírusok herpes simplex vírus varicella-zoster vírus HIV
látens fertőzés syncitiumképzés
Antigénváltozás
influenzavírus
HIV
fertőzést követően is genetikai változás
Komplementgátlás
herpes simplex vírus
glikoprotein-C a C3-hoz kötődik
IFN-termelés gátlása
hepatitis-B-vírus Epstein–Barr-vírus
IFN-transzkripció-gátlás
IL-10 (BCRF-1) blokkolja az IFNγ-termelést
IFN-hatás gátlása
adenovírus
herpes simplex vírus
MHC-expresszió fokozásának gátlása, protein-kináz gátlása protein-kináz inaktiválása
Lymphocytafunkciók gátlása
herpes simplex vírus
HIV
kanyaróvírus
CD8 citotoxicitás gátlás
CD4 T-sejt- és macrophagkárosítás
NK-, T-, B-sejt-szuppresszió
Immunszuppresszív faktorok
Epstein–Barr-vírus
BCRF-1 az IL-10-hez hasonló, helper Th1-válasz csökkentése
Antigénprezentáció gátlása*
adenovírus
cytomegalovírus herpes simplex vírus
19-kDa (E3 géntermék) az MHC-I transzlokációt gátolja H301 protein blokkolja a β2-mikroglobulin-expressziót ICP47 blokkolja a TAP-ot
Gyulladásos válasz gátlása
poxvírus, adenovírus
TNF, IL-1 gátlása

Az immunológia alapjai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 710 5

Hét év telt el a „Az Immunológiai alapjai” című tankönyv kiadása óta. A természettudományok számára hét év nagyon hosszú idő, különösképpen így van ez az élettudományok egyes diszciplináival, köztük az immunológiával is. A jelen kiadásban a helyenként nagyon jelentős módosulások, kiegészítések, sőt cáfolatok két forrásból fakadnak, részben a szűken vett immunológiai tudás gazdagodásából, másrészt a társtudományok (pl. a sejtbiológia, genetika-genomika, bioinformatika) immunrendszerre is vonatkozó eredményeiből. Csak pár példa, a 2007-es kiadásban alig esett szó az extracelluláris vezikulák feladatairól, ezek, az intercelluláris kommunikációs struktúrák mára a sejtbiológia tudományának egyik „forró pontjává” váltak. Akkor sokkal kevesebb hangsúlyt fordítottunk az epigenetikai módosítások jelentőségére és alig esett szó a velünk élő mikrobiális flóra szerepéről. Ma már nem csak sokkal több citokin és kemokin vált ismertté, de funkcióikat is mélyebben értjük. Emellett a CD antigének azonosítása és funkcionális jelentőségükkel kapcsolatos tudásunk is markánsan kibővült.

Hivatkozás: https://mersz.hu/falus-buzas-holub-rajnavolgyi-az-immunologia-alapjai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave