Falus András, Buzás Edit, Holub Marianna Csilla, Rajnavölgyi Éva (szerk.)

Az immunológia alapjai


3.7.1. táblázat. Szecemált mintázat felismerő receptorok
C-típusú lektinek
ECM-fehérje
Lipokalinok
Pentraxinok
Kationos peptidek
Lipidtranszfer proteinek
Szolubilis CD14
Kollektinek:
conglutinin,
collectin surfactant,
pulmonary-associated proteinek (SP-A,
SP-A2,SP- D),
C1q
MBL
Fikolinok
Galektinek
Szolubilis mannóz- receptor (sMMR)
Mindin
Lipocalinok
Glycodelin
γ8
retinolkötő fehérje (RBP)
bilinkötő fehérje (BBP)
Rövid pentraxinok:
serum amyloid P
component (SAP),
C-reaktív protein (CRP)
 
Hosszú pentraxinok:
neuronális pentraxinok,
PTX3, surfactant,
pulmonary-associated protein B (SP-B, C),
angiogenin, dermicidin,
Clara cell secretory protein (CCSP)
savas Pro-gazdag proteinek (PRPs)
azurocidin-1 hisztatinok
ciszteinben gazdag antimikrobiális peptidek:
hepcidin
defenzinek (α, β)
katelicidinek:
major basic protein (MBP)
eosinophil-derived neurotoxin (EDNT)
eosinophil cationic protein (ECP)
Apolipoproteinek
LPS-kötő fehérje (LBP)
cholesteryl ester transfer protein, plasma (CETP)
lecitin cholesterol acyl transferase (LCAT)
saposinok ( A, B, C és D)
microsomalis triglyceride-transfer protein (MTP)
 

Az immunológia alapjai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 710 5

Hét év telt el a „Az Immunológiai alapjai” című tankönyv kiadása óta. A természettudományok számára hét év nagyon hosszú idő, különösképpen így van ez az élettudományok egyes diszciplináival, köztük az immunológiával is. A jelen kiadásban a helyenként nagyon jelentős módosulások, kiegészítések, sőt cáfolatok két forrásból fakadnak, részben a szűken vett immunológiai tudás gazdagodásából, másrészt a társtudományok (pl. a sejtbiológia, genetika-genomika, bioinformatika) immunrendszerre is vonatkozó eredményeiből. Csak pár példa, a 2007-es kiadásban alig esett szó az extracelluláris vezikulák feladatairól, ezek, az intercelluláris kommunikációs struktúrák mára a sejtbiológia tudományának egyik „forró pontjává” váltak. Akkor sokkal kevesebb hangsúlyt fordítottunk az epigenetikai módosítások jelentőségére és alig esett szó a velünk élő mikrobiális flóra szerepéről. Ma már nem csak sokkal több citokin és kemokin vált ismertté, de funkcióikat is mélyebben értjük. Emellett a CD antigének azonosítása és funkcionális jelentőségükkel kapcsolatos tudásunk is markánsan kibővült.

Hivatkozás: https://mersz.hu/falus-buzas-holub-rajnavolgyi-az-immunologia-alapjai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave