Falus András, Buzás Edit, Holub Marianna Csilla, Rajnavölgyi Éva (szerk.)

Az immunológia alapjai


3.5.7.3. A gyulladásos válasz szabályozása a komplement révén
A komplementaktivációs termékeknek alapvető hatása van a gyulladásos válaszban részt vevő sejtekre. A gyulladás kritikus lépése a fehérvérsejtek kivándorlása a szövetek közé, mely folyamatnak számos mediátora ismert. Ezek a mediátorok sok esetben egymással szinergista módon működnek, ebben a részben azonban csak a komplementrendszerrel kapcsolatos molekulákat tekintjük át.
A komplement aktiválódása során lehasadó C4a, C3a és C5a peptideket anafilatoxinként is szokták nevezni, hiszen hízósejtek és basophil granulocyták degranulációját, hisztamin, prosztaglandin és leukotrién felszabadulást képesek előidézni. Ezeken a klasszikus jelenségeken túlmenően újabban további mechanizmusok is felfedezésre kerültek, mint pl. érpermeabilitás-növekedés, simaizomsejt proliferáció. Fontos kemotaktikus hatása is van ezeknek a peptideknek, továbbá szerepet játszanak a citokinválasz szabályozásában és a hepatikus akutfázis-reakció kialakításában. Ezeknek a folyamatoknak a biológiai jelentősége a hatásos helyi és szisztémás immunválasz kialakításához szükséges feltételek megteremtése.
A felszínhez kötött aktivációs termékek (C3b és iC3b) fontos adherenciafaktort jelentenek fehérvérsejtek számára, fokozzák a lymphocyták proliferációját és növelik az antitesttermelést. A MAC komplex lelökődő, szolubilis formája (sC5b-9) kemotaktikus hatású, a macrophagok működését (citokin- és enzimtermelés, arachidonsav-kaszkád) fokozó hatású. Sok esetben gyulladást követően (vagy annak tartósan fennálló formájában) kialakuló kóros folyamatokban figyelhető meg kifejezett emelkedése.
 

Az immunológia alapjai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 710 5

Hét év telt el a „Az Immunológiai alapjai” című tankönyv kiadása óta. A természettudományok számára hét év nagyon hosszú idő, különösképpen így van ez az élettudományok egyes diszciplináival, köztük az immunológiával is. A jelen kiadásban a helyenként nagyon jelentős módosulások, kiegészítések, sőt cáfolatok két forrásból fakadnak, részben a szűken vett immunológiai tudás gazdagodásából, másrészt a társtudományok (pl. a sejtbiológia, genetika-genomika, bioinformatika) immunrendszerre is vonatkozó eredményeiből. Csak pár példa, a 2007-es kiadásban alig esett szó az extracelluláris vezikulák feladatairól, ezek, az intercelluláris kommunikációs struktúrák mára a sejtbiológia tudományának egyik „forró pontjává” váltak. Akkor sokkal kevesebb hangsúlyt fordítottunk az epigenetikai módosítások jelentőségére és alig esett szó a velünk élő mikrobiális flóra szerepéről. Ma már nem csak sokkal több citokin és kemokin vált ismertté, de funkcióikat is mélyebben értjük. Emellett a CD antigének azonosítása és funkcionális jelentőségükkel kapcsolatos tudásunk is markánsan kibővült.

Hivatkozás: https://mersz.hu/falus-buzas-holub-rajnavolgyi-az-immunologia-alapjai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave