Falus András, Buzás Edit, Holub Marianna Csilla, Rajnavölgyi Éva (szerk.)

Az immunológia alapjai


3.7.3.1. Mechanikai barrierek
Ilyen funkciót lát el testünk határfelületein a bőr többrétegű elszarusodó laphámja, valamint a belső felszínek nyálkhahártya borítása. A bőr és a nyálkahártyák folyamatos megújulása (a felső sejtrétegek pusztulása és a stratum germinativum sejtjei felől történő folyamatos pótlása) szintén hozzájárul a mechanikai védelemhez.
Ugyancsak szerepet játszik a mikroorganizmusok behatolásának megakadályozásában a nyálkahártya felszíneket borító nyák (pl. orrnyálkahártya, a tracheobronchialis, gastrointestinalis és cervicovaginalis nyák). A nyák fő alkotóeleme a mucin, mely szerinben, treoninban és prolinban gazdag tandem ismétlődési szakaszokat tartalmazó, O-glikozilált glikoprotein, melynek hozzávetőlegesen 20 típusa ismert.
Mechanikai védelmet jelent a gégefedő záródási reflexe, szemünk pislogási reflexe, a peritoneum letapadása bélperforációt követően, mely megakadályozza a bélbaktériumok szétterjedését a hasüregben.
A folyamatos könnytermelés, a légutakon keresztüli légáramlás, a húgyutak és a gastrointestinalis traktus tartalmának folyamatos ürítése szintén hozzájárul szervezetünk mikroorganizmusokkal szembeni védelméhez, gondoljunk csak arra, hogy a folyadék- vagy légáramlás akadályozottsága, a pangás mennyire kedvez mikroorganizmusok elszaporodásának a szervezetben.
 

Az immunológia alapjai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 710 5

Hét év telt el a „Az Immunológiai alapjai” című tankönyv kiadása óta. A természettudományok számára hét év nagyon hosszú idő, különösképpen így van ez az élettudományok egyes diszciplináival, köztük az immunológiával is. A jelen kiadásban a helyenként nagyon jelentős módosulások, kiegészítések, sőt cáfolatok két forrásból fakadnak, részben a szűken vett immunológiai tudás gazdagodásából, másrészt a társtudományok (pl. a sejtbiológia, genetika-genomika, bioinformatika) immunrendszerre is vonatkozó eredményeiből. Csak pár példa, a 2007-es kiadásban alig esett szó az extracelluláris vezikulák feladatairól, ezek, az intercelluláris kommunikációs struktúrák mára a sejtbiológia tudományának egyik „forró pontjává” váltak. Akkor sokkal kevesebb hangsúlyt fordítottunk az epigenetikai módosítások jelentőségére és alig esett szó a velünk élő mikrobiális flóra szerepéről. Ma már nem csak sokkal több citokin és kemokin vált ismertté, de funkcióikat is mélyebben értjük. Emellett a CD antigének azonosítása és funkcionális jelentőségükkel kapcsolatos tudásunk is markánsan kibővült.

Hivatkozás: https://mersz.hu/falus-buzas-holub-rajnavolgyi-az-immunologia-alapjai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave