Falus András, Buzás Edit, Holub Marianna Csilla, Rajnavölgyi Éva (szerk.)

Az immunológia alapjai


4.4.2. Az immunglobulin szekréciós formájának előállítása

Az antigénnel aktivált B-lymphocytákban a differenciálódás során a BCR receptorral bíró sejtekből immunglobulint szekretáló plazmasejtek keletkeznek. E folyamat egyik lényeges eleme, hogy a membránba integrálódott immunglobulinok (BCR) elveszítik transzmembrán-régiójukat, és a továbbiakban mint szolubilis immunglobulinok, az extracelluláris térbe szekretálódnak. A membrán és a szolubilis forma közti alapvető különbség tehát a nehézlánc C-terminális végén mutatható ki. Így pl. a membrán IgM-nehézláncát képező Cμ-molekula Cμ4-doménjét, a membránforma esetén egy hidrofób transzmembrán régió és egy rövid (három aminosav: lizin-valin-lizin) citoplazmikus domén követi. A szekretált formában ezzel szemben a Cμ4-domént egy rövid hidrofil jellegű lánc követi. A két forma közti átmenetet egy olyan molekuláris mechanizmus biztosítja, amely a primer RNS-t alternatív módon hasítja, és ezáltal abból két különböző típusú mRNS-t állít elő. A kétféle mRNS-ből így tehát membrán és szekretált nehézlánc forma állítódik elő. A membránforma a membránba ágyazódik és a fehérje érése (glükolizáció) után a sejtmembránban integrálva marad. Ezzel szemben a szekretált forma nem tud a membránba integrálódni, és a fehérjeérést követően az extracelluláris térbe kerül. Megjegyzendő, hogy nemcsak az IgM, hanem valamennyi CH-lánc kétféle formában fejeződhet ki, amelyet hasonló mechanizmus biztosít (4.4.2. ábra).
Az emberi B-sejtek esetén az IgM mellett számos esetben IgD-molekula is detektálható a membránban. Ennek oka szintén az alternatív módon hasított primer RNS-átirat (4.4.3. ábra). Megjegyzendő, hogy az IgD általában csak membrán formában fejeződik ki.
 
4.4.2. ábra. A membrán és szekretált IgM termeléseA primer Cμ RNS-átirat kétféle hasítása két eltérő mRNS-t és ezáltal membrán és szekretált nehézláncot eredményez
 

Az immunológia alapjai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 710 5

Hét év telt el a „Az Immunológiai alapjai” című tankönyv kiadása óta. A természettudományok számára hét év nagyon hosszú idő, különösképpen így van ez az élettudományok egyes diszciplináival, köztük az immunológiával is. A jelen kiadásban a helyenként nagyon jelentős módosulások, kiegészítések, sőt cáfolatok két forrásból fakadnak, részben a szűken vett immunológiai tudás gazdagodásából, másrészt a társtudományok (pl. a sejtbiológia, genetika-genomika, bioinformatika) immunrendszerre is vonatkozó eredményeiből. Csak pár példa, a 2007-es kiadásban alig esett szó az extracelluláris vezikulák feladatairól, ezek, az intercelluláris kommunikációs struktúrák mára a sejtbiológia tudományának egyik „forró pontjává” váltak. Akkor sokkal kevesebb hangsúlyt fordítottunk az epigenetikai módosítások jelentőségére és alig esett szó a velünk élő mikrobiális flóra szerepéről. Ma már nem csak sokkal több citokin és kemokin vált ismertté, de funkcióikat is mélyebben értjük. Emellett a CD antigének azonosítása és funkcionális jelentőségükkel kapcsolatos tudásunk is markánsan kibővült.

Hivatkozás: https://mersz.hu/falus-buzas-holub-rajnavolgyi-az-immunologia-alapjai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave