Falus András, Buzás Edit, Holub Marianna Csilla, Rajnavölgyi Éva (szerk.)

Az immunológia alapjai


5.3.2. Keresztprezentáció

Egyes intracellulárisan túlélő vagy osztódó mikroorganizmusok fehérje antigénjeiből származó peptidek (13.4. fejezet) – bár az exogén útvonalon keresztül kerülnek be a gazdasejtbe – nemcsak az MHC-II, de az MHC-I-molekulákhoz kapcsoltan is bemutatásra kerülhetnek. Továbbá a phagocytasajátsággal rendelkező macrophagok és konvencionális dendritikus sejtek (DC) az apoptózissal és/vagy nekrózissal elpusztult vírussal fertőzött és/vagy tumorsejtek felvétele révén internalizált exogén vírus- és tumorantigéneket is bemutathatják az MHC-I-molekulák közvetítésével. Ezt a folyamatok „keresztprezentációnak” („cross presentation”) nevezik, mivel a folyamat során a vírus- vagy tumorantigének a fertőzött vagy malignus sejt felvétele útján fizikailag átkerülnek a hivatásos APC-be. Az így bekerült exogén antigének átjutása az endogén antigénprezentációs útvonalra többféle módon következhet be. Egyik lehetőség, hogy a korai endoszómában képződő 3–20 kDa molekulatömegű fehérje fragmentumok valamilyen aktív transzport folyamat révén átjutnak a citoszólba, ahol a proteaszóma tovább hasítja őket. Másik lehetőség, hogy az ER membrán és a fagoszóma fúziója olyan vezikulumokat eredményez, melyekben az exogén antigénekkel együtt calreticulin, TAP és tapazin is jelen van, miközben a proteaszóma a külső membránhoz kapcsolódik. Ebben az esetben is szükséges az antigénfragmentumok átjutása a citoszólba, majd a peptidek TAP általi visszapumpálása a hibrid vezikulumba.
A keresztprezentációnak fontos szerepet tulajdonítanak azon patogénekből származó peptidek bemutatásában, amelyek közvetlenül nem fertőzik meg a hivatásos APC-ket. Ennek a mechanizmusnak másik előnye, hogy olyan esetekben is létrejöhet az antigén bemutatás, amikor a patogén a hivatásos APC pusztulását (pl. kanyaró vírus) eredményezi. Ilyenkor a nem fertőzött DC-ek veszik fel a pusztuló fertőzött sejteket és végzik el a T-lymphocyták elsődleges aktivációját „cross priming” révén. Végül a fiziológiásan pusztuló sejtek és metabolikus termékeik folyamatos felvétele és bemutatása a T-sejtek számára fontos szerepet játszik a perifériás tolerancia kialakításában és fenntartásában.
 

Az immunológia alapjai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 710 5

Hét év telt el a „Az Immunológiai alapjai” című tankönyv kiadása óta. A természettudományok számára hét év nagyon hosszú idő, különösképpen így van ez az élettudományok egyes diszciplináival, köztük az immunológiával is. A jelen kiadásban a helyenként nagyon jelentős módosulások, kiegészítések, sőt cáfolatok két forrásból fakadnak, részben a szűken vett immunológiai tudás gazdagodásából, másrészt a társtudományok (pl. a sejtbiológia, genetika-genomika, bioinformatika) immunrendszerre is vonatkozó eredményeiből. Csak pár példa, a 2007-es kiadásban alig esett szó az extracelluláris vezikulák feladatairól, ezek, az intercelluláris kommunikációs struktúrák mára a sejtbiológia tudományának egyik „forró pontjává” váltak. Akkor sokkal kevesebb hangsúlyt fordítottunk az epigenetikai módosítások jelentőségére és alig esett szó a velünk élő mikrobiális flóra szerepéről. Ma már nem csak sokkal több citokin és kemokin vált ismertté, de funkcióikat is mélyebben értjük. Emellett a CD antigének azonosítása és funkcionális jelentőségükkel kapcsolatos tudásunk is markánsan kibővült.

Hivatkozás: https://mersz.hu/falus-buzas-holub-rajnavolgyi-az-immunologia-alapjai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave