Falus András, Buzás Edit, Holub Marianna Csilla, Rajnavölgyi Éva (szerk.)

Az immunológia alapjai


7.1.3. B-memóriasejtek

A szervezet egészséges humorális immunválaszának jellegét, mind mennyiségi, mind minőségi szempontból főként a hosszú életű memória B-sejtek határozzák meg. Ezek azonosítása a legutóbbi időkig – csupán felszíni markerek alapján – igen nehéz volt. A memória B-lymphocyták néhány jellegzetességét a 7.2. táblázatban foglaltunk össze. A memória B-sejtek lényeges sajátossága a hosszú élettartam, melyet feltehetően a follicularis dendritikus sejtek által immunkomplexek formájában hosszú ideig megkötött antigének stimulációja tesz lehetővé. A memória B-sejtek felszíni antigénreceptorai (a memória T-sejtekkel ellentétben) jelentős affinitás-érésen (lásd 7.1.4. fejezet) mennek át, ezért a dendritikus sejtek felszínén igen kis mennyiségben raktározott antigénre is képesek érzékenyen reagálni. A memória B- sejtek magas ICAM-1 expressziója, a fokozottabb recirkuláció és „homing” miatt funkcionális jelentőségű. Emellett az az érdekes tény, hogy a memória T-sejteken viszont az LFA-1 kifejeződés a fokozott, ami a két memóriasejt közvetlen kölcsönhatásának lehetőségét is felveti.
 
7.2. táblázat. A szűz és memória B-sejtek tulajdonságai
Tulajdonság
Szűz B-sejt
Memória B-sejt
Membránmarker immunglobulin
CR
IgM, IgD
 
kevés
IgM, IgD(?), IgG,
IgA, IgE
sok
Lokalizáció
lép,
nyirokcsomó
(kevesebb)
csontvelő,
nyirokcsomó,
lép
Élettartam
rövid
hosszú (hónap, év)
Recirkuláció
nincs
van
Variábilis gének mutációja
nincs
van,
affinitásérés
HSA
sok
kevés
ICAM-1
kevés
sok
CR: komplementreceptor; HSA: hőstabil antigén
 

Az immunológia alapjai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 710 5

Hét év telt el a „Az Immunológiai alapjai” című tankönyv kiadása óta. A természettudományok számára hét év nagyon hosszú idő, különösképpen így van ez az élettudományok egyes diszciplináival, köztük az immunológiával is. A jelen kiadásban a helyenként nagyon jelentős módosulások, kiegészítések, sőt cáfolatok két forrásból fakadnak, részben a szűken vett immunológiai tudás gazdagodásából, másrészt a társtudományok (pl. a sejtbiológia, genetika-genomika, bioinformatika) immunrendszerre is vonatkozó eredményeiből. Csak pár példa, a 2007-es kiadásban alig esett szó az extracelluláris vezikulák feladatairól, ezek, az intercelluláris kommunikációs struktúrák mára a sejtbiológia tudományának egyik „forró pontjává” váltak. Akkor sokkal kevesebb hangsúlyt fordítottunk az epigenetikai módosítások jelentőségére és alig esett szó a velünk élő mikrobiális flóra szerepéről. Ma már nem csak sokkal több citokin és kemokin vált ismertté, de funkcióikat is mélyebben értjük. Emellett a CD antigének azonosítása és funkcionális jelentőségükkel kapcsolatos tudásunk is markánsan kibővült.

Hivatkozás: https://mersz.hu/falus-buzas-holub-rajnavolgyi-az-immunologia-alapjai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave