Falus András, Buzás Edit, Holub Marianna Csilla, Rajnavölgyi Éva (szerk.)

Az immunológia alapjai


7.1.7. Antitest-feedback

Ahogy számos biokémiai folyamatot feedback módon gátol annak végterméke, az immunválasz során keletkező antitestek is negatívan befolyásolják saját termelődésüket. Ez a hatás nem csupán az antigén eltávolításából következő antigénszint-csökkenést jelenti. Sőt, az antigén szintjének bizonyos csökkenése inkább a magas affinitású antigénreceptorral rendelkező B-sejtek kiválasztódását, további affinitásérését és hosszabb távon magasabb affinitású antitestek termelődését serkentheti. A passzívan adott (vagy a fetomaternális transzferrel az újszülöttbe kerülő egyes anyai IgG-) antitestek jelentősen csökkenthetik az újszülött aktív immunválaszát. (Ezért sem kapnak bizonyos vakcinákat – pl. mumps, kanyaró – az egy évesnél fiatalabb gyerekek. Ugyanez a jelenség viszont kihasználható, ha Rhanya Rh+ magzattal szenzitizálódott, ilyenkor az anya anti-Rh válasza jól csökkenthető passzívan adott anti-Rh antitestekkel.)
A keletkező antigén–antitest komplexek (a 4.1. fejezetben részletezett módon) a B-sejtek gátló ITIM motívumot hordozó FcγIIB1-receptorához, illetve felszíni immunglobulin receptoraihoz kötődve szelektíven is gátolják, a CR2 komplement receptorhoz (3.5. fejezet) kapcsolódva pedig serkentik a B-sejtes immunválaszt.
Az Fc- és komplementreceptorokon át történő szabályozás molekuláris mechanizmusáról részletesen a 3.2.2. és 3.5.7.5 fejezetben volt szó.
 

Az immunológia alapjai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 710 5

Hét év telt el a „Az Immunológiai alapjai” című tankönyv kiadása óta. A természettudományok számára hét év nagyon hosszú idő, különösképpen így van ez az élettudományok egyes diszciplináival, köztük az immunológiával is. A jelen kiadásban a helyenként nagyon jelentős módosulások, kiegészítések, sőt cáfolatok két forrásból fakadnak, részben a szűken vett immunológiai tudás gazdagodásából, másrészt a társtudományok (pl. a sejtbiológia, genetika-genomika, bioinformatika) immunrendszerre is vonatkozó eredményeiből. Csak pár példa, a 2007-es kiadásban alig esett szó az extracelluláris vezikulák feladatairól, ezek, az intercelluláris kommunikációs struktúrák mára a sejtbiológia tudományának egyik „forró pontjává” váltak. Akkor sokkal kevesebb hangsúlyt fordítottunk az epigenetikai módosítások jelentőségére és alig esett szó a velünk élő mikrobiális flóra szerepéről. Ma már nem csak sokkal több citokin és kemokin vált ismertté, de funkcióikat is mélyebben értjük. Emellett a CD antigének azonosítása és funkcionális jelentőségükkel kapcsolatos tudásunk is markánsan kibővült.

Hivatkozás: https://mersz.hu/falus-buzas-holub-rajnavolgyi-az-immunologia-alapjai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave