Falus András, Buzás Edit, Holub Marianna Csilla, Rajnavölgyi Éva (szerk.)

Az immunológia alapjai


11.2. Az immunrendszer felismerő mintázata és feladatmegoldása

A jól működő, egészséges, érett immunrendszer szinte hihetetlen nagyságrendű és bonyolultságú feladatot old meg.
A feladat mennyiségi vonatkozásán (egy felnőtt szervezet élete során mintegy 106–107 féle különböző antigénnel találkozik) túlmenően, az antigén minősége és környezete is döntő az immunválasz kimenetelében.
Mai felfogásunk szerint az immunológiai folyamatokban a klónszelekciónak központi helye van. Mégis, az immunválasz finom szabályozottsága és bizonyos tények – az MHC-korlátozottság, szuperantigének (6.2.5. fejezet), egyes kostimulációs hatások, pl. CD28/B7.1, helyi C3b-hidak (3.5.2.1. fejezet), gátló és serkentő hatású Th1-Th2 sejt eredetű citokinek eltérő hatásai (8.3.1. fejezet) – arra utalnak, hogy más mechanizmusoknak is irányító szerepük van. Ezek jelentős részéről és különösen összehangoltságuk természetéről ma még hiányos a tudásunk.
Az immunrendszernek válasza során három alapvető kérdést kell megoldani.
 

Az immunológia alapjai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 710 5

Hét év telt el a „Az Immunológiai alapjai” című tankönyv kiadása óta. A természettudományok számára hét év nagyon hosszú idő, különösképpen így van ez az élettudományok egyes diszciplináival, köztük az immunológiával is. A jelen kiadásban a helyenként nagyon jelentős módosulások, kiegészítések, sőt cáfolatok két forrásból fakadnak, részben a szűken vett immunológiai tudás gazdagodásából, másrészt a társtudományok (pl. a sejtbiológia, genetika-genomika, bioinformatika) immunrendszerre is vonatkozó eredményeiből. Csak pár példa, a 2007-es kiadásban alig esett szó az extracelluláris vezikulák feladatairól, ezek, az intercelluláris kommunikációs struktúrák mára a sejtbiológia tudományának egyik „forró pontjává” váltak. Akkor sokkal kevesebb hangsúlyt fordítottunk az epigenetikai módosítások jelentőségére és alig esett szó a velünk élő mikrobiális flóra szerepéről. Ma már nem csak sokkal több citokin és kemokin vált ismertté, de funkcióikat is mélyebben értjük. Emellett a CD antigének azonosítása és funkcionális jelentőségükkel kapcsolatos tudásunk is markánsan kibővült.

Hivatkozás: https://mersz.hu/falus-buzas-holub-rajnavolgyi-az-immunologia-alapjai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave