Falus András, Buzás Edit, Holub Marianna Csilla, Rajnavölgyi Éva (szerk.)

Az immunológia alapjai


11.2.2. Az antigén „környezete”

A jól működő immunrendszer nem csak fókuszál a megfelelő epitópra, de válaszában tükröződik az is, hogy milyen „környezetből” származott az a peptid, amit a Th-sejt-készlet felé bemutat. Egy megfelelően működő immunrendszernek ugyanis nem mindegy, hogy egy 9 aminosavból álló peptid pl. egy patogén vírus köpenyéből, vagy egy ártalmatlan táplálkozási antigénből származott-e. A szervezetnek az a szükséglete, hogy az előbbire határozott, gyors reakciót adjon, az utóbbit pedig ne vegye figyelembe, neutrálisnak tekintse. Az immunrendszer ezt a problémát is megoldja, és bár erről a képességéről is keveset tudunk, annyi azonban bizonyos, hogy a klónszelekció ténye önmagában nem ad elegendő választ. A fenti példát folytatva lehetséges, hogy a vírusköpeny antigénje egy bizonyos (aktuális) kostimulációs mintázat mellett a komplement alternatív útját is aktiválja, és a keletkező C3b-fragmentumok adják azt a „környezetet”, ami a specifikus antigénnel együtt pozitív választ indít. Régi tapasztalati megfigyelés emberek vakcinálásánál és állatok immunizálásánál, hogy az antigén hordozóanyagának megválasztása, sőt a keverés módja is döntő jelentőségű az immunválasz mennyiségi és minőségi kimenetele szempontjából. Ebben az esetben is azokról a ma még nem teljesen ismert mechanizmusokról van szó, amelyekben az antigén „kontextusa” lényeges szerepet játszik. Egyértelmű azonban, hogy a természetes immunitás folyamatainak (3. fejezet) kiemelt jelentősége van a szervezet számára gazdaságos „immunignorancia” kialakításában.
 

Az immunológia alapjai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 710 5

Hét év telt el a „Az Immunológiai alapjai” című tankönyv kiadása óta. A természettudományok számára hét év nagyon hosszú idő, különösképpen így van ez az élettudományok egyes diszciplináival, köztük az immunológiával is. A jelen kiadásban a helyenként nagyon jelentős módosulások, kiegészítések, sőt cáfolatok két forrásból fakadnak, részben a szűken vett immunológiai tudás gazdagodásából, másrészt a társtudományok (pl. a sejtbiológia, genetika-genomika, bioinformatika) immunrendszerre is vonatkozó eredményeiből. Csak pár példa, a 2007-es kiadásban alig esett szó az extracelluláris vezikulák feladatairól, ezek, az intercelluláris kommunikációs struktúrák mára a sejtbiológia tudományának egyik „forró pontjává” váltak. Akkor sokkal kevesebb hangsúlyt fordítottunk az epigenetikai módosítások jelentőségére és alig esett szó a velünk élő mikrobiális flóra szerepéről. Ma már nem csak sokkal több citokin és kemokin vált ismertté, de funkcióikat is mélyebben értjük. Emellett a CD antigének azonosítása és funkcionális jelentőségükkel kapcsolatos tudásunk is markánsan kibővült.

Hivatkozás: https://mersz.hu/falus-buzas-holub-rajnavolgyi-az-immunologia-alapjai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave