A lép nagy ovális szerv, felnőtteknél kb. 150 g súlyú, a hasüreg bal oldalán található. Míg a nyirokér/nyirokcsomó rendszer a perifériás nyirokhálózat antigéntartalmát „szűri ki”, addig a lép a vérben lévő, szisztémásan pl. fertőzésekben előforduló antigének „észlelésére” szolgál. E feladatra a lép rendkívül alkalmas, hiszen a kb. 1010 keringő lymphocyta fele belép a lépbe, és ez az átlagos keringési időt fígyelembe véve naponta kb. 31011 számú lymphocyta „látogatót” jelent. A lépet a tokjából induló számos befelé tartó kötőszövetes gerenda osztja részekre. Parenchymájában a vörös és a fehér pulpa található. A két pulpa között diffúz marginális zóna figyelhető meg. A lép vörös pulpája macrophagokkal és vörösvértestekkel teli sinusoidokból áll. Itt történik az elöregedett vörösvértestek lebontása és eltávolítása. A lép szöveti állományának mintegy 20%-át képző fehér pulpa periarteriolaris hüvelyt (PALS) képez az arteriolák körül. Itt főleg T-lymphocyták találhatók. A B-sejtek csoportjai perifériásan folliculusokat alkotnak, tehát a két lymphocytatípus a lépben is nagymértékben elkülönül. Antigéninger hatására, a nyirokcsomóban zajló folyamatokhoz hasonlóan ezek a primer tüszők alakulnak át germinális centrumokkal rendelkező másodlagos tüszőkké, ahol a koncentrikus körökben elhelyezkedő lymphocyták B-blastokat és plazmasejteket vesznek körül.