Falus András, Buzás Edit, Holub Marianna Csilla, Rajnavölgyi Éva (szerk.)

Az immunológia alapjai


13.3.3. Az akutfázis-fehérjék jelentősége

Az akutfázis-fehérjék (APP) termelődése néhány óra vagy nap alatt 1,5-2-szeres (pl. cöruloplazmin, C3, B-faktor), 2–4-szeres (pl. α1-antitripszin, haptoglobin, fibrinogén, C1 inhibitor) vagy akár 100–1000-szeres növekedést (C-reaktív protein – CRP, szérumamiloid-A – SAA), illetve 20-40%-os csökkenést (pl. transzferrin, albumin, prealbumin) mutat. A plazmában az albumin/globulin arány a globulinok javára tolódik el, ami gyorsult vörösvérsejt-süllyedési sebességben nyilvánul meg. Az APP-k fokozott mértékű termelődése a szövetkárosodás/infekció megszüntetésére irányuló funkciókat segíti. A C-reaktív protein (CRP) és a szérumamiloid-A (SAA) opszoninek. A komplementfaktorok a fertőzések elleni védekezést segítik. A fibrinogén és az egyéb alvadási faktorok fokozott termelődése a károsító folyamat lokalizálását segítik elő lokális fibrinháló kialakításával és a kórokozók csapdába ejtésével. A proteázgátló α1-antitripszin az elpusztult granulocytákból kiszabaduló proteolitikus enzimeket hatástalanítja, a haptoglobin pedig a sérült vörösvérsejtekből származó hemoglobint köti meg. Az emelkedett APP-szintek a folyamat súlyosságának laboratóriumi módszerekkel való megítélését is lehetővé teszik. A mindennapi gyakorlatban a CRP-meghatározást használják a legelterjedtebben. A CRP jellemzői közé tartozik az alacsony bazális koncentráció (<5,0 mg/l), a gyors, néhány órán belüli reakciókészség, a nagymértékű, ezért jól mérhető, és az állapot súlyosságával korreláló koncentrációnövekedés. Bakteriális fertőzésekben és szövetkárosodás során nagymértékű, vírusfertőzésekben kisebb mértékű a mennyiségi növekedés.
 

Az immunológia alapjai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 710 5

Hét év telt el a „Az Immunológiai alapjai” című tankönyv kiadása óta. A természettudományok számára hét év nagyon hosszú idő, különösképpen így van ez az élettudományok egyes diszciplináival, köztük az immunológiával is. A jelen kiadásban a helyenként nagyon jelentős módosulások, kiegészítések, sőt cáfolatok két forrásból fakadnak, részben a szűken vett immunológiai tudás gazdagodásából, másrészt a társtudományok (pl. a sejtbiológia, genetika-genomika, bioinformatika) immunrendszerre is vonatkozó eredményeiből. Csak pár példa, a 2007-es kiadásban alig esett szó az extracelluláris vezikulák feladatairól, ezek, az intercelluláris kommunikációs struktúrák mára a sejtbiológia tudományának egyik „forró pontjává” váltak. Akkor sokkal kevesebb hangsúlyt fordítottunk az epigenetikai módosítások jelentőségére és alig esett szó a velünk élő mikrobiális flóra szerepéről. Ma már nem csak sokkal több citokin és kemokin vált ismertté, de funkcióikat is mélyebben értjük. Emellett a CD antigének azonosítása és funkcionális jelentőségükkel kapcsolatos tudásunk is markánsan kibővült.

Hivatkozás: https://mersz.hu/falus-buzas-holub-rajnavolgyi-az-immunologia-alapjai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave