Falus András, Buzás Edit, Holub Marianna Csilla, Rajnavölgyi Éva (szerk.)

Az immunológia alapjai


13.4.3. Immunológiai folyamatok az extracelluláris baktériumokkal és toxinjaikkal szemben

Az extracelluláris baktériumok a gazdaszervezet sejtjein kívül szaporodnak; vérben, kötőszövetben, légutakban, a gyomor-bélrendszer lumenjeiben. Számos baktérium termel exotoxint, mely megfelelő receptorokhoz kötődve specifikus hatásával okozhatja a betegségre jellemző tüneteket. Az exotoxinok kiváló antigének, velük szemben specifikus antitoxikus immunitás alakul ki. Ezt használjuk ki olyan védőoltások alkalmazásával, melyben az antigén az ún. toxoid, azaz a toxicitását bizonyos mesterséges hatások következtében elvesztett, de antigenitását megtartott oltóanyag (pl. diphtheria, tetanus toxoid).
Az endotoxin lipopoliszacharid (LPS), a Gram-negatív baktériumok sejtfalának legfőbb alkotó része. Ezen belül a toxikus hatású lipid-A hasonló az egyes Gram-negatív baktériumokban. Így biológiai hatásai is hasonlóak, függetlenül attól, hogy mely baktériumból származik. Elsősorban a citokinkaszkád aktivációjáért felelős; hatását főleg a baktériumok szétesésekor fejti ki. Kémiai természeténél fogva hőstabil, kevésbé immunogén, nem alakítható toxoiddá.
Főbb hatásai:
  1. a pirogén, lázkeltő hatás, mely elsősorban a macrophagokból történő IL-1- és TNFα-termelés következménye,
  2. leukocytosis, majd leukocytopenia; ez a hatás ugyancsak nem közvetlenül, hanem a gyulladásos citokinek aktiválásán keresztül érvényesül,
  3. aktiválja a B-sejteket,
  4. a komplementrendszert az alternatív úton át aktiválja,
  5. ugyancsak a citokintermelésen keresztül fokozza a májsejtek akutfázis-fehérjéinek termelését. Nagy mennyiségű endotoxin felszabadulása súlyos fertőzések esetében sokkot válthat ki, melyet régen endotoxin sokknak neveztek, ma azonban – annak ismeretében hogy a tüneteket nem közvetlenül az endotoxin, hanem az általa indukált citokinek és mediátorok okozzák – szeptikus sokk-ként értelmezzük.
 

Az immunológia alapjai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 710 5

Hét év telt el a „Az Immunológiai alapjai” című tankönyv kiadása óta. A természettudományok számára hét év nagyon hosszú idő, különösképpen így van ez az élettudományok egyes diszciplináival, köztük az immunológiával is. A jelen kiadásban a helyenként nagyon jelentős módosulások, kiegészítések, sőt cáfolatok két forrásból fakadnak, részben a szűken vett immunológiai tudás gazdagodásából, másrészt a társtudományok (pl. a sejtbiológia, genetika-genomika, bioinformatika) immunrendszerre is vonatkozó eredményeiből. Csak pár példa, a 2007-es kiadásban alig esett szó az extracelluláris vezikulák feladatairól, ezek, az intercelluláris kommunikációs struktúrák mára a sejtbiológia tudományának egyik „forró pontjává” váltak. Akkor sokkal kevesebb hangsúlyt fordítottunk az epigenetikai módosítások jelentőségére és alig esett szó a velünk élő mikrobiális flóra szerepéről. Ma már nem csak sokkal több citokin és kemokin vált ismertté, de funkcióikat is mélyebben értjük. Emellett a CD antigének azonosítása és funkcionális jelentőségükkel kapcsolatos tudásunk is markánsan kibővült.

Hivatkozás: https://mersz.hu/falus-buzas-holub-rajnavolgyi-az-immunologia-alapjai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave