Falus András, Buzás Edit, Holub Marianna Csilla, Rajnavölgyi Éva (szerk.)

Az immunológia alapjai


13.4.3.3. A szepszis
A szepszis a korszerű antibiotikum-terápia ellenére még ma is megoldatlan problémája az orvostudománynak. Ennek egyik oka, hogy tipikusan egy olyan patológiai folyamattal állunk szemben, amikor nem a baktériumok szövetkárosító vagy toxikus hatása, hanem az immunrendszer túlméretezett válaszreakciói vezetnek önpusztító módon az életfontosságú szervek funkciózavarához, és gyakran a keringés összeomlásához.
A szepszis definíciója az utóbbi évtizedekben jelentősen megváltozott. A szepszis nem azonos a bacteriaemiával. A szepszis a súlyos fertőzéssel szemben kialakult generalizált immunválasz; tulajdonképpen a SIRS egyik formája, mely infekció következtében jön létre. Jellemzi a citokinek és a vazoaktív anyagok által kiváltott vérnyomásesés, a csökkent perfúzió miatt kialakuló szervfunkciós zavarok, a metabolikus acidosis és a koagulációs rendszer aktiválódása miatt a disszeminált intravascularis koaguláció (DIC).
 

Az immunológia alapjai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 710 5

Hét év telt el a „Az Immunológiai alapjai” című tankönyv kiadása óta. A természettudományok számára hét év nagyon hosszú idő, különösképpen így van ez az élettudományok egyes diszciplináival, köztük az immunológiával is. A jelen kiadásban a helyenként nagyon jelentős módosulások, kiegészítések, sőt cáfolatok két forrásból fakadnak, részben a szűken vett immunológiai tudás gazdagodásából, másrészt a társtudományok (pl. a sejtbiológia, genetika-genomika, bioinformatika) immunrendszerre is vonatkozó eredményeiből. Csak pár példa, a 2007-es kiadásban alig esett szó az extracelluláris vezikulák feladatairól, ezek, az intercelluláris kommunikációs struktúrák mára a sejtbiológia tudományának egyik „forró pontjává” váltak. Akkor sokkal kevesebb hangsúlyt fordítottunk az epigenetikai módosítások jelentőségére és alig esett szó a velünk élő mikrobiális flóra szerepéről. Ma már nem csak sokkal több citokin és kemokin vált ismertté, de funkcióikat is mélyebben értjük. Emellett a CD antigének azonosítása és funkcionális jelentőségükkel kapcsolatos tudásunk is markánsan kibővült.

Hivatkozás: https://mersz.hu/falus-buzas-holub-rajnavolgyi-az-immunologia-alapjai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave