Falus András, Buzás Edit, Holub Marianna Csilla, Rajnavölgyi Éva (szerk.)

Az immunológia alapjai


13.4.7. Immunológiai folyamatok gombás fertőzésekkel szemben

A természetes immunválasz alapvetően a neutrophilek és a monocyták phagocytatevékenységén alapszik. Neutropeniával járó betegségek esetén éppen ezért fokozott hajlam figyelhető meg gombás fertőzésekre. A természetes immunválasz elindításában fontos szerepe van a gombák felszínén levő patogénasszociált molekuláknak (PAMP). Mannózreceptorok révén a neutrophilek és monocyták pl. igen gyorsan felismerik a Candida albicans sarjadzó gombát, egyik alapvető funkciójuk az ún. Candida-„killing”, mely a komplementtel történő opszonizációval még effektívebb. A Candida albicans elsősorban a nyálkahártyák és a bőr felszínén szaporodik; szövetekbe való terjedését a sejt közvetített immunválasz akadályozza. A Candida-eliminációban a dendritikus sejtek is részt vesznek, különösen a bőr alatti kötőszövetben. Generalizált Candida-fertőzés elsősorban gyengített immunrendszerű betegek esetében tapasztalható.
A specifikus immunválaszban a T-sejtek aktivitása a döntő tényező, pl. a fakultatív intracelluláris Hystoplasma capsulatummal vagy a Criptococcus neoformans sarjadzó formájával szemben. Az intracellulárisan szaporodó gombák generalizált szétterjedése esetében is jelentkezhet DTH-reakció és granulomaképződés. Nem véletlen, hogy az ún. szisztémás gombás fertőzések (histoplasmosis, blastomycosis, coccidioidosis) diagnózisában elterjedtek a tuberkulin típusú bőrpróbák. Ugyanakkor a gombás fertőzések ellenanyagválaszt is indukálnak, de az ellenanyagoknak nem annyira protektív, mint inkább diagnosztikai jelentőségük van. A celluláris immunválasz jelentőségét gombás betegségekben az is bizonyítja, hogy az immunszuppresszív kezelések hatására, valamint az AIDS esetében a betegek igen érzékennyé válnak az ún. opportunista gombás megbetegedésekre (pl. aspergillosis).
 

Az immunológia alapjai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 710 5

Hét év telt el a „Az Immunológiai alapjai” című tankönyv kiadása óta. A természettudományok számára hét év nagyon hosszú idő, különösképpen így van ez az élettudományok egyes diszciplináival, köztük az immunológiával is. A jelen kiadásban a helyenként nagyon jelentős módosulások, kiegészítések, sőt cáfolatok két forrásból fakadnak, részben a szűken vett immunológiai tudás gazdagodásából, másrészt a társtudományok (pl. a sejtbiológia, genetika-genomika, bioinformatika) immunrendszerre is vonatkozó eredményeiből. Csak pár példa, a 2007-es kiadásban alig esett szó az extracelluláris vezikulák feladatairól, ezek, az intercelluláris kommunikációs struktúrák mára a sejtbiológia tudományának egyik „forró pontjává” váltak. Akkor sokkal kevesebb hangsúlyt fordítottunk az epigenetikai módosítások jelentőségére és alig esett szó a velünk élő mikrobiális flóra szerepéről. Ma már nem csak sokkal több citokin és kemokin vált ismertté, de funkcióikat is mélyebben értjük. Emellett a CD antigének azonosítása és funkcionális jelentőségükkel kapcsolatos tudásunk is markánsan kibővült.

Hivatkozás: https://mersz.hu/falus-buzas-holub-rajnavolgyi-az-immunologia-alapjai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave