Falus András, Buzás Edit, Holub Marianna Csilla, Rajnavölgyi Éva (szerk.)

Az immunológia alapjai


13.4.8.3. Paraziták menekülési mechanizmusai
Leggyakoribb oka az ellenanyagok hatástalanságának a fent említett antigénváltozások. Ez több parazita esetén megfigyelhető, pl. Trypanosomák a fertőzés folyamán is változtatják felszíni antigénjeiket, így a tünetek újra és újra ismétlődnek, amint újabb antigenitású paraziták jelennek meg a vérben. A plasmodiumok esetében ezt a problémát súlyosbítja, hogy többféle átalakulási formában vannak jelen, megannyi különböző antigénstruktúrával. Ezen kívül pl. a Plasmodium falciparummal fertőzött betegekben mind a CD4+, mind a CD8+ lymphocyták száma csökkent. Egyes Leishmania speciesek éppen az IL-2-t használják fel növekedésük serkentésére. A Trypanosomák közül a Trypanosoma cruzi a komplement elbontását elősegítő DAF (decay accelerating factor) fehérjét termeli. Különös adottsága egyes parazitáknak, hogy cystás formában is ellenállhatnak az immunrendszer működésének. Egyes paraziták immunszuppresszív citokineket indukálhatnak vagy szövetkárosodást okozhatnak a nyirokcsomókban.
 

Az immunológia alapjai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 710 5

Hét év telt el a „Az Immunológiai alapjai” című tankönyv kiadása óta. A természettudományok számára hét év nagyon hosszú idő, különösképpen így van ez az élettudományok egyes diszciplináival, köztük az immunológiával is. A jelen kiadásban a helyenként nagyon jelentős módosulások, kiegészítések, sőt cáfolatok két forrásból fakadnak, részben a szűken vett immunológiai tudás gazdagodásából, másrészt a társtudományok (pl. a sejtbiológia, genetika-genomika, bioinformatika) immunrendszerre is vonatkozó eredményeiből. Csak pár példa, a 2007-es kiadásban alig esett szó az extracelluláris vezikulák feladatairól, ezek, az intercelluláris kommunikációs struktúrák mára a sejtbiológia tudományának egyik „forró pontjává” váltak. Akkor sokkal kevesebb hangsúlyt fordítottunk az epigenetikai módosítások jelentőségére és alig esett szó a velünk élő mikrobiális flóra szerepéről. Ma már nem csak sokkal több citokin és kemokin vált ismertté, de funkcióikat is mélyebben értjük. Emellett a CD antigének azonosítása és funkcionális jelentőségükkel kapcsolatos tudásunk is markánsan kibővült.

Hivatkozás: https://mersz.hu/falus-buzas-holub-rajnavolgyi-az-immunologia-alapjai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave