Falus András, Buzás Edit, Holub Marianna Csilla, Rajnavölgyi Éva (szerk.)

Az immunológia alapjai


13.5.5. A tumorellenes immunterápia lehetőségei

Mai szemléletünk szerint a tumorok kialakulása annak következménye, hogy az immunválasz nem megfelelő időben aktiválódik és nem kellő intenzitású és hatékonyságú. Ezért a tumorellenes immunterápiás eljárások elsődleges célja a tumorellenes immunológiai védelem fokozása.
Régi megfigyelés, hogy bizonyos bakteriális fertőzések tumorregressziót válthatnak ki, és ha az immunrendszer allogén tumorsejtekkel szembesül, a kilökődési reakció a tumorsejtek elpusztítását eredményezi. Ez egyrészt kizárja a tumorsejtek egyik szervezetből a másikba történő átjutásának lehetőségét, másrészt igazolja, hogy a malignusan szaporodó tumorsejtek érzékenyek a CTL-ek ölő funkciójával szemben. A tumorellenes immunválasz fokozásának egyik ígéretes nem antigénspecifikus eljárása az adjuváns terápia, amikor a tumorszövetbe gyulladást kiváltó BCG (bacillus Calmette-Guérin) Mycobacteriumot vagy Corynebacteriumot juttatnak, ami fokozott macrophagaktivációt és sejtes immunválaszt idéz elő. Fokozott T-sejt-aktivációt próbáltak elérni kisdózisú anti-CD3 ellenanyag adagolásával vagy gyulladást keltő citokinekkel (IL-2, TNF, IFNα és γ) is.
 

Az immunológia alapjai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 710 5

Hét év telt el a „Az Immunológiai alapjai” című tankönyv kiadása óta. A természettudományok számára hét év nagyon hosszú idő, különösképpen így van ez az élettudományok egyes diszciplináival, köztük az immunológiával is. A jelen kiadásban a helyenként nagyon jelentős módosulások, kiegészítések, sőt cáfolatok két forrásból fakadnak, részben a szűken vett immunológiai tudás gazdagodásából, másrészt a társtudományok (pl. a sejtbiológia, genetika-genomika, bioinformatika) immunrendszerre is vonatkozó eredményeiből. Csak pár példa, a 2007-es kiadásban alig esett szó az extracelluláris vezikulák feladatairól, ezek, az intercelluláris kommunikációs struktúrák mára a sejtbiológia tudományának egyik „forró pontjává” váltak. Akkor sokkal kevesebb hangsúlyt fordítottunk az epigenetikai módosítások jelentőségére és alig esett szó a velünk élő mikrobiális flóra szerepéről. Ma már nem csak sokkal több citokin és kemokin vált ismertté, de funkcióikat is mélyebben értjük. Emellett a CD antigének azonosítása és funkcionális jelentőségükkel kapcsolatos tudásunk is markánsan kibővült.

Hivatkozás: https://mersz.hu/falus-buzas-holub-rajnavolgyi-az-immunologia-alapjai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave