Falus András, Buzás Edit, Holub Marianna Csilla, Rajnavölgyi Éva (szerk.)

Az immunológia alapjai


13.6.2. Az allograft-kilökődés megakadályozása

Két megközelítést ismerünk. Az első a gazdaszervezet immunszuppressziója. Ennek során az alloreaktív T-sejtek gátlása vagy eltávolítása történik. A gátlást kortikoszteroidokkal, illetve az IL-2-termelés megakadályozásával cyclosporin-A-val végzik. A cyclosporin-A, valamint a hasonló immunszuppresszív gyógyszer (az FK-506) az IL-2 génexpressziójához szükséges transzkripciós faktorokat gátolja, ezzel a T-sejtek osztódását akadályozza meg. Ide tartozik még a B-sejtek, tehát az alloantitest-termelés gátlása, melyet a sejtosztódást gátló anyagokkal pl. azathioprinnal végeznek, illetve a gazdaszervezet toleralizálása a graft MHC-re nézve. Utóbbit többek mellett előimmunizálással vagy a kostimulációs jel gátlásával (pl. szolubilis CTLA-4, lásd 6. fejezet) lehet elérni.
A második megoldás elvileg a graft immunogenitásának csökkentése. Ezt előre a megfelelő donor/recipiens pár kiválasztásával, pl. minél közelebbi rokon donor kiválasztásával lehet elérni. Ma már nemzetközi komputeres adatbankok segítik egy-egy beültetendő szervre váró betegnél az optimális MHC-jű donor kiválasztását.
Ex vivo manipulációk (pl. a graft szteroid infúziója a beültetés előtt) is ismertek a graft immunogenitásának csökkentésére, ezek azonban még nem elterjedtek az emberi átültetésben.
 

Az immunológia alapjai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 710 5

Hét év telt el a „Az Immunológiai alapjai” című tankönyv kiadása óta. A természettudományok számára hét év nagyon hosszú idő, különösképpen így van ez az élettudományok egyes diszciplináival, köztük az immunológiával is. A jelen kiadásban a helyenként nagyon jelentős módosulások, kiegészítések, sőt cáfolatok két forrásból fakadnak, részben a szűken vett immunológiai tudás gazdagodásából, másrészt a társtudományok (pl. a sejtbiológia, genetika-genomika, bioinformatika) immunrendszerre is vonatkozó eredményeiből. Csak pár példa, a 2007-es kiadásban alig esett szó az extracelluláris vezikulák feladatairól, ezek, az intercelluláris kommunikációs struktúrák mára a sejtbiológia tudományának egyik „forró pontjává” váltak. Akkor sokkal kevesebb hangsúlyt fordítottunk az epigenetikai módosítások jelentőségére és alig esett szó a velünk élő mikrobiális flóra szerepéről. Ma már nem csak sokkal több citokin és kemokin vált ismertté, de funkcióikat is mélyebben értjük. Emellett a CD antigének azonosítása és funkcionális jelentőségükkel kapcsolatos tudásunk is markánsan kibővült.

Hivatkozás: https://mersz.hu/falus-buzas-holub-rajnavolgyi-az-immunologia-alapjai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave