Falus András, Buzás Edit, Holub Marianna Csilla, Rajnavölgyi Éva (szerk.)

Az immunológia alapjai


13.7. Immunológiai párbeszéd az anya és a magzat között

Írta: Szekeres Júlia
 
A magzat genetikai állományának felét az apától örökli, így fele részben az anya számára idegen antigéneket fejez ki. Primiparák 20%-ában, többször szült asszonyok 40–60%-ában apai antigénekkel reagáló antitestek mutathatók ki, ami arra utal, hogy az anyai immunrendszer felismeri a magzat jelenlétét. A felismerés nem veszélyezteti a terhességet, ellenkezőleg, elindítja azokat a mechanizmusokat, melyek a magzat számára kedvező körülményeket teremtenek.
A magzati eredetű trophoblast – mely a terhesség alatt folyamatos kapcsolatban áll az anyai vérrel, illetve szövetekkel – képezi az anyai és magzati felszínek közötti érintkezési határfelületet. Elsőrendűen itt van lehetőség a magzati antigének anyai lymphocyták általi felismerésére, illetve a trophoblast lehet az anyai immunválasz támadásának célpontja.
In vitro körülmények között citokinek hiányában a trophoblast rezisztens mind az NK-, mind a CD8+ T-sejtek citotoxikus hatásával szemben. A jelenség azzal magyarázható, hogy a trophoblast – kevés HLA-C kivételével – nem fejez ki polimorf HLA antigéneket, ennek megfelelően a trophoblastsejtek által bemutatott antigéneket a CD8+ T-lymphocyták nem ismerik fel. Jelen van azonban a trophoblaston két nem polimorf HLA-antigén, a HLA-G és a HLA-E. Ezen antigének funkciója sokrétű, többek között ligandjai az NK- és γδ T-sejteken található killer inhibitor receptorok egy csoportjának, ami magyarázatot adhat a trophoblast NK-mediálta lízissel szembeni rezisztenciájára.
A deciduában a perifériás vérhez képest százszorosára feldúsult γδ T-sejtek túlnyomó része aktivált állapotban van. Tekintve, hogy ezen sejtek egy csoportja MHC-restrikció nélkül is képes antigéneket felismerni, feltehető, hogy a γδ T-sejtek játszanak szerepet a magzatra jellemző antigének felismerésében. Annak ellenére, hogy a trophoblast megvédi a magzatot a T-sejtek támadásától, az anyai immunrendszer felismeri a terhesség létrejöttét és minőségileg megváltozott immunválasszal reagál.
 

Az immunológia alapjai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 710 5

Hét év telt el a „Az Immunológiai alapjai” című tankönyv kiadása óta. A természettudományok számára hét év nagyon hosszú idő, különösképpen így van ez az élettudományok egyes diszciplináival, köztük az immunológiával is. A jelen kiadásban a helyenként nagyon jelentős módosulások, kiegészítések, sőt cáfolatok két forrásból fakadnak, részben a szűken vett immunológiai tudás gazdagodásából, másrészt a társtudományok (pl. a sejtbiológia, genetika-genomika, bioinformatika) immunrendszerre is vonatkozó eredményeiből. Csak pár példa, a 2007-es kiadásban alig esett szó az extracelluláris vezikulák feladatairól, ezek, az intercelluláris kommunikációs struktúrák mára a sejtbiológia tudományának egyik „forró pontjává” váltak. Akkor sokkal kevesebb hangsúlyt fordítottunk az epigenetikai módosítások jelentőségére és alig esett szó a velünk élő mikrobiális flóra szerepéről. Ma már nem csak sokkal több citokin és kemokin vált ismertté, de funkcióikat is mélyebben értjük. Emellett a CD antigének azonosítása és funkcionális jelentőségükkel kapcsolatos tudásunk is markánsan kibővült.

Hivatkozás: https://mersz.hu/falus-buzas-holub-rajnavolgyi-az-immunologia-alapjai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave