Falus András, Buzás Edit, Holub Marianna Csilla, Rajnavölgyi Éva (szerk.)

Az immunológia alapjai


13.9. Immunhiányok

Írta: Falus András, Buzás Edit
 
Amenyiben a szerv- vagy szövetátültetés fajazonos, de genetikailag eltérő egyedek között zajlik le, allotranszplantációról beszélünk. Genetikailag azonos (egypetéjű ikrek) vagy önmagának való átültetést autotranszplantációnak, más fajba történő átültetést xenotranszplantációnak nevezzük. Az átültetett sejt/ szövet a graft (auto-, allo-, xenograft), amely a donorszervezetből származik, erre reagál a recipiens (a gazdaszervezet) a megfelelő immunreakcióval.
A genetikai eltéréstől függő módon, a gazdaszervezet kilökéssel (rejekcióval) távolítja el az allograftot a szervezetéből, ez a host versus graft reakció. A terhességet (lásd 13.7. fejezet) leszámítva az allotranszplantáció mesterséges beavatkozás, amelynek célja vagy egy hiányzó, vagy kórosan működő szerv/ szövet (pl. vese, máj, bőr, cornea, hasnyálmirigy-szigetsejt), vagy haemopoeticus rendszer (pl. csontvelő) pótlása, kicserélése. Az immunkompetens szövetek átültetése esetén a graft reagál a gazda szervezet ellen (graft versus host reakció). Sajátos kettősséget jelent a vérátömlesztés, a transzfúzió, hiszen a vérben immunkompetens sejtek (lymphocyták, kis számban pluripotens őssejtek) is találhatók ezért bizonyos esetekben a host versus graft és graft versus host (lásd később) reakcióval is számolni kell.
Az immunhiányok eredetük szerint veleszületettek (primerek vagy kongenitálisak), illetve szerzett (másodlagos) eredetűek lehetnek. Általánosságban elmondható, hogy az igen heterogén eredetű immunhiányok a fertőzésekre (13.9.1. ábra), daganatokra való fokozott érzékenységet idézik elő.
Ebben az alfejezetben csak az alloreaktív immunválasz mechanizmusának néhány kérdését tekintjük át.
 
TÖRTÉNETI HÁTTÉR
Az elmúlt 20 évben komoly előrelépés történt az immundeficienciák diagnosztikájának területén. A molekuláris genetikai vizsgálatok lehetővé tették számos új primer immundeficiencia leírását. Az AIDS 1980-as években történt leírása a szekunder immundeficienciák feltárásának egyik fontos mérföldkövét jelentette.
 

Az immunológia alapjai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 710 5

Hét év telt el a „Az Immunológiai alapjai” című tankönyv kiadása óta. A természettudományok számára hét év nagyon hosszú idő, különösképpen így van ez az élettudományok egyes diszciplináival, köztük az immunológiával is. A jelen kiadásban a helyenként nagyon jelentős módosulások, kiegészítések, sőt cáfolatok két forrásból fakadnak, részben a szűken vett immunológiai tudás gazdagodásából, másrészt a társtudományok (pl. a sejtbiológia, genetika-genomika, bioinformatika) immunrendszerre is vonatkozó eredményeiből. Csak pár példa, a 2007-es kiadásban alig esett szó az extracelluláris vezikulák feladatairól, ezek, az intercelluláris kommunikációs struktúrák mára a sejtbiológia tudományának egyik „forró pontjává” váltak. Akkor sokkal kevesebb hangsúlyt fordítottunk az epigenetikai módosítások jelentőségére és alig esett szó a velünk élő mikrobiális flóra szerepéről. Ma már nem csak sokkal több citokin és kemokin vált ismertté, de funkcióikat is mélyebben értjük. Emellett a CD antigének azonosítása és funkcionális jelentőségükkel kapcsolatos tudásunk is markánsan kibővült.

Hivatkozás: https://mersz.hu/falus-buzas-holub-rajnavolgyi-az-immunologia-alapjai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave