Falus András, Buzás Edit, Holub Marianna Csilla, Rajnavölgyi Éva (szerk.)

Az immunológia alapjai


14.2. A vér sejtes összetétele

A vér alakos elemei a vörösvértestek, fehérvérsejtek (lymphocyták, granulocyták, monocyták) és vérlemezkék (thrombocyták). Számuk és megoszlásuk hematológiai automatával vagy perifériás vérkenet vizsgálatával határozható meg. Az alakos elemek száma és egymáshoz viszonyított aránya életkorfüggő. Csecsemőkben és kisgyermekekben magasabb a lymphocytaszám, ezen belül is a B-sejtek aránya. Az itt közölt értékek a felnőttekre jellemző referenciatartománynak felelnek meg.
 
 
Abszolút sejtszám
%
fehérvérsejt
Fehérvérsejtek
4,8–10,8 G/l
 
19–41
- lymphocyták
0,9–4,44 G/l
- neutrophil granulocyták
1,9–8,0 G/l
40–74
- eosinophil granulocyták
0,01–0,6 G/l
0,1–5
- basophil granulocyták
0,01–0,2 G/l
0,1–1,5
- monocyták
0,16–0,88 G/l
3,4–9
Vörösvérsejtek
4,2–5,4 T/l
 
Vérlemezkék
150–400 G/l
 
 
Alkalmazás
Az egyes sejttípusok száma, alakja, nagysága és differenciáltsági állapota számos betegségben jellemzően változik, ezért a „vérkép” vizsgálata az egyik legalapvetőbb labordiagnosztikai eljárás.
 

Az immunológia alapjai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 710 5

Hét év telt el a „Az Immunológiai alapjai” című tankönyv kiadása óta. A természettudományok számára hét év nagyon hosszú idő, különösképpen így van ez az élettudományok egyes diszciplináival, köztük az immunológiával is. A jelen kiadásban a helyenként nagyon jelentős módosulások, kiegészítések, sőt cáfolatok két forrásból fakadnak, részben a szűken vett immunológiai tudás gazdagodásából, másrészt a társtudományok (pl. a sejtbiológia, genetika-genomika, bioinformatika) immunrendszerre is vonatkozó eredményeiből. Csak pár példa, a 2007-es kiadásban alig esett szó az extracelluláris vezikulák feladatairól, ezek, az intercelluláris kommunikációs struktúrák mára a sejtbiológia tudományának egyik „forró pontjává” váltak. Akkor sokkal kevesebb hangsúlyt fordítottunk az epigenetikai módosítások jelentőségére és alig esett szó a velünk élő mikrobiális flóra szerepéről. Ma már nem csak sokkal több citokin és kemokin vált ismertté, de funkcióikat is mélyebben értjük. Emellett a CD antigének azonosítása és funkcionális jelentőségükkel kapcsolatos tudásunk is markánsan kibővült.

Hivatkozás: https://mersz.hu/falus-buzas-holub-rajnavolgyi-az-immunologia-alapjai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave