Falus András, Buzás Edit, Holub Marianna Csilla, Rajnavölgyi Éva (szerk.)

Az immunológia alapjai


3.1.2.1. Immunglobulin géncsaládba tartozó adhéziós fehérjék
Az immunglobulin „szupergéncsaládba” igen sok, köztük az immunválasz szempontjából kulcsfontosságú fehérje tartozik (pl. MHC-I, -II osztályú molekulák, b2-mikroglobulin, immunglobulinok, T-sejt-receptor, CD4, CD8, citokinreceptorok stb.). Közös jellemzőjük, hogy belső diszulfidhíddal rendelkező, 90–100 aminosavból álló „domén” elemeket tartalmaznak.
A 3.1.1. táblázat az immunglobulin szupergéncsaládba sorolható adhéziós fehérjéket és receptoraikat (azaz a másik sejten levő molekulapartnert) tünteti fel.
Az egyes molekulák (ICAM-1, ICAM-3, VCAM-1) szolubilis formában is előfordulnak, ami a sejtek aktivációjával járó vedlési folyamatokra utal. Így pl. a szolubilis ICAM-1 veseátültetés során akár ötszörös mennyiségben is kimutatható a vérben.
 
3.1.1. táblázat. Immunglobulinszerű adhéziós fehérjék
ADHÉZIÓS FEHÉRJE
PARTNERMOLEKULA
CD2
LFA-3 (CD58)
LFA-3 (CD58)
CD2
ICAM-1 (CD54)
LFA-1, MAC-1, vírusok
ICAM-2, ICAM-3
LFA-1 (CD11a/CD18)
VCAM-1 (CD106)
α4β1 (VLA-4), α4β7 integrin
NCAM (CD56)
NCAM, heparán-SO4
PECAM (CD31)
CD51/CD61
CD22
CD45
CD66 altípus
E-szelektin
MadCAM
L-szelektin, α4β7 integrin
LCam
máj
 

Az immunológia alapjai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 710 5

Hét év telt el a „Az Immunológiai alapjai” című tankönyv kiadása óta. A természettudományok számára hét év nagyon hosszú idő, különösképpen így van ez az élettudományok egyes diszciplináival, köztük az immunológiával is. A jelen kiadásban a helyenként nagyon jelentős módosulások, kiegészítések, sőt cáfolatok két forrásból fakadnak, részben a szűken vett immunológiai tudás gazdagodásából, másrészt a társtudományok (pl. a sejtbiológia, genetika-genomika, bioinformatika) immunrendszerre is vonatkozó eredményeiből. Csak pár példa, a 2007-es kiadásban alig esett szó az extracelluláris vezikulák feladatairól, ezek, az intercelluláris kommunikációs struktúrák mára a sejtbiológia tudományának egyik „forró pontjává” váltak. Akkor sokkal kevesebb hangsúlyt fordítottunk az epigenetikai módosítások jelentőségére és alig esett szó a velünk élő mikrobiális flóra szerepéről. Ma már nem csak sokkal több citokin és kemokin vált ismertté, de funkcióikat is mélyebben értjük. Emellett a CD antigének azonosítása és funkcionális jelentőségükkel kapcsolatos tudásunk is markánsan kibővült.

Hivatkozás: https://mersz.hu/falus-buzas-holub-rajnavolgyi-az-immunologia-alapjai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave