Bár sokféle akutfázis-fehérje ismert, diagnosztikus jelentősége azoknak van, amelyek koncentrációja gyorsan és jelentős mértékben reagál a gyulladással vagy szövetkárosodással járó elváltozásokra: ilyen a C-reaktív protein (CRP) vagy a szérumamiloid-A (SAA) és prokalcitonin. A többi protein akutfázis-fehérje jellegéről csak azért érdemes tudni, mivel az akutfázis-reakció ezeknek a fehérjéknek a mennyiségében pozitív vagy negatív változást idéz elő, amelyet a laboratóriumi leletek interpretálásánál figyelembe kell venni A mindennapi gyakorlatban a CRP meghatározást használják a legelterjedtebben. A CRP jellemzői közé tartozik az alacsony bazális koncentráció (<5,0 mg/l), a gyors, néhány órán belüli reakciókészség, a nagymértékű, ezért jól mérhető, és az állapot súlyosságával korreláló koncentrációnövekedés. Bakteriális fertőzésekben és szövetkárosodás során nagymértékű, vírusfertőzésekben kisebb mértékű a mennyiségi növekedés. A SAA mérése ma még nem elterjedt, bár egyes adatok szerint a CRP-nél érzékenyebb marker. A prokalcitonin szintje elsősorban bakteriális fertőzések, bakteriális szepszis esetén emelkedik meg, és újszülöttek, koraszülöttek állapotának megítélésében nyújt nagy segítséget.