Falus András, Buzás Edit, Holub Marianna Csilla, Rajnavölgyi Éva (szerk.)

Az immunológia alapjai


14.17.2. A vörösvérsejtek süllyedési sebességének meghatározása (westergreen)

A vörösvérsejt süllyedési sebesség elsősorban az albumin/globulin aránytól függ, amely gyulladások során a globulin irányba tolódik el (a pozitív akutfázis-fehérjék a globulinfrakcióban találhatók). Kevésbé érzékeny, mint a CRP mérés, lassabban reagál, és sok, gyulladástól független tényező befolyásolja (pl. a vörösvérsejtszám).
 
Alkalmazás
Az akutfázis-fehérje (CRP) mérések legfontosabb indikációs területei:
  • infekciók monitorozása, antibiotikus terápia hatásosságának megítélése,
  • bizonyos autoimmun gyulladások aktivitásának megítélése (rheumatoid arthritis, vasculitis),
  • műtétek után a sebgyógyulás nyomonkövetése, szövődmény, sebfertőzés diagnosztizálása,
  • szervtranszplantációknál a rejekció diagnosztizálása, előrejelzése,
  • fertőzések elkülönítése egyéb kórképektől rossz reaktivitású, nehezen megítélhető állapotú (újszülött, idős, eszméletlen) betegeknél.
 
Az egyes mérések eredményeivel szemben sokkal nagyobb diagnosztikus értéke van az (akár naponta végzett) sorozatméréseknek, amellyel megítélhető a folyamat kinetikája, a koncentráció csökkenő vagy növekvő tendenciája.
 

Az immunológia alapjai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 710 5

Hét év telt el a „Az Immunológiai alapjai” című tankönyv kiadása óta. A természettudományok számára hét év nagyon hosszú idő, különösképpen így van ez az élettudományok egyes diszciplináival, köztük az immunológiával is. A jelen kiadásban a helyenként nagyon jelentős módosulások, kiegészítések, sőt cáfolatok két forrásból fakadnak, részben a szűken vett immunológiai tudás gazdagodásából, másrészt a társtudományok (pl. a sejtbiológia, genetika-genomika, bioinformatika) immunrendszerre is vonatkozó eredményeiből. Csak pár példa, a 2007-es kiadásban alig esett szó az extracelluláris vezikulák feladatairól, ezek, az intercelluláris kommunikációs struktúrák mára a sejtbiológia tudományának egyik „forró pontjává” váltak. Akkor sokkal kevesebb hangsúlyt fordítottunk az epigenetikai módosítások jelentőségére és alig esett szó a velünk élő mikrobiális flóra szerepéről. Ma már nem csak sokkal több citokin és kemokin vált ismertté, de funkcióikat is mélyebben értjük. Emellett a CD antigének azonosítása és funkcionális jelentőségükkel kapcsolatos tudásunk is markánsan kibővült.

Hivatkozás: https://mersz.hu/falus-buzas-holub-rajnavolgyi-az-immunologia-alapjai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave