Falus András, Buzás Edit, Holub Marianna Csilla, Rajnavölgyi Éva (szerk.)

Az immunológia alapjai


14.20.1. Sűrűségi grádiens centrifugálás

A mononuclearis sejtek (lymphocyták és monocyták) sűrűsége eltér az egyéb alakos elemek sűrűségétől, ezáltal ún. sűrűségi grádiens centrifugálással tőlük elválasztható. A leggyakrabban erre a célra 1,077 g/ml-es sűrűségű Ficoll-Hipaque-ot (pl. Histopaque-ot) alkalmaznak. Megfelelő kémcsőbe először Ficoll oldatot pipettáznak, majd erre PBS-sel (fiziológiás puffer) duplájára hígított, heparinnal vagy EDTA-val alvadásgátolt teljes vért rétegeznek, ügyelve, hogy a vér ne keveredjen a Ficollal. A csövet ezután 25–30 percig centrifugálják, 400 g-vel, szobahőmérsékleten. Ennek eredményeképpen a kémcsőben legfelül a vérplazma fog elhelyezkedni, amelyet óvatosan le kell szívni. Ez alatt található a mononukleáris sejteket tartalmazó gyűrű, alatta a Ficoll, legalul a granulocytákat is magában foglaló vörösvérsejt-szuszpenzió. A sejtgyűrűt óvatosan le kell szívni (minél kevesebb Ficoll keveredjen hozzá), és egy tiszta kémcsőbe pipettázni. Az így izolált sejteket kétszer kell PBS-sel mosni, majd RPMI tápfolyadékba felvenni. A sejtszuszpenzió lymphocytákat, monocytákat és thrombocytákat tartalmaz. Amennyiben a thrombocyták eltávolítása szükséges, a PBS-be felvett sejtszuszpenziót 400 g-vel, 20 percig kell centrifugálni. A thrombocyták a felülúszóban maradnak, és könnyen eltávolíthatók. Az így nyert ún. perifériás mononukleáris sejtszuszpenzióból (PBMC) monocyták feldúsítását legegyszerűbben fokozott adherenciájuk alapján, kitapasztással lehet elérni.
 

Az immunológia alapjai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 710 5

Hét év telt el a „Az Immunológiai alapjai” című tankönyv kiadása óta. A természettudományok számára hét év nagyon hosszú idő, különösképpen így van ez az élettudományok egyes diszciplináival, köztük az immunológiával is. A jelen kiadásban a helyenként nagyon jelentős módosulások, kiegészítések, sőt cáfolatok két forrásból fakadnak, részben a szűken vett immunológiai tudás gazdagodásából, másrészt a társtudományok (pl. a sejtbiológia, genetika-genomika, bioinformatika) immunrendszerre is vonatkozó eredményeiből. Csak pár példa, a 2007-es kiadásban alig esett szó az extracelluláris vezikulák feladatairól, ezek, az intercelluláris kommunikációs struktúrák mára a sejtbiológia tudományának egyik „forró pontjává” váltak. Akkor sokkal kevesebb hangsúlyt fordítottunk az epigenetikai módosítások jelentőségére és alig esett szó a velünk élő mikrobiális flóra szerepéről. Ma már nem csak sokkal több citokin és kemokin vált ismertté, de funkcióikat is mélyebben értjük. Emellett a CD antigének azonosítása és funkcionális jelentőségükkel kapcsolatos tudásunk is markánsan kibővült.

Hivatkozás: https://mersz.hu/falus-buzas-holub-rajnavolgyi-az-immunologia-alapjai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave