Falus András, Buzás Edit, Holub Marianna Csilla, Rajnavölgyi Éva (szerk.)

Az immunológia alapjai


1. Az immunológiai működés sajátosságai, immunológiai alapfogalmak

Írta: Falus András
 
Az immunválasz fiziológiás működése során képes a szervezetben található „saját” és „nem saját” molekulák megkülönböztetésére, eltűrésére, illetve eltávolítására, továbbá annak a szinte „kognitív értékelésére”, hogy mi a hasznos, illetve káros (veszélyes) a szervezet számára. Ez az immunválasz biológiai lényege és egyben ez a funkció a komplex élettani szabályozás alapvető részét képezi. Az immunválasz tanulmányozásának klinikai megközelítése a csökkent vagy túlságosan nagy mértékben működő immunrendszert vizsgálja, illetve az immunválasz modulációját (pl. immunszuppresszió, vakcináció) tanulmányozza. Laboratóriumi megközelítésben az immunválasz megismerése metodikai lehetőségeket tár fel.
Az immunológia fő kérdései arra irányulnak, hogy az immunrendszer mit ismer fel, milyen antigénfelismerési mechanizmusokat és molekulákat használ ehhez (afferens szár), hogyan valósul meg a folyamatok szabályozása (központi szakasz) és hogyan hajtja végre a „döntéseket” (effektor fázis).
Az immunválasz során és révén a szervezet paraziták ellen hadakozik. Tág értelemben a paraziták exogén (fertőző mikrobák) és endogén (malignus sejtek) forrásból erednek. A sikeres immunválasz élettani feladata az exogén és endogén paraziták eliminálása anélkül, hogy a szervezetben jelentős egyensúlyeltolódás jöjjön létre. Az immunválasz fajlagos (antigénspecifikus) és nem fajlagos (nem antigénspecifikus) elemekből áll. A fajlagos immunválasz az egyed élete során szerzett, míg a nem fajlagos immunitás örökölt sajátosságokat foglal magába. Az immunválasz jelentősen eltér, ha az immunrendszer első alkalommal (primer válasz) vagy másodszor (harmadszor stb.) (másodlagos válasz) találkozik az antigénnel.
A felismerő, központi és végrehajtó szakaszokból álló immunválasz, érzékeny, memóriával rendelkezik és a szelekció elvén működik. Az immunválaszt nagyfokú diverzitás és önszabályozás jellemzi.
Korunk meghatározó tudományos tendenciája a systems biology (a rendszerszemléletű biológia), és ennek megalapozója, a genomika térnyerése. Ez a mindennapokban a genetikai adatbázisok, a nagy áteresztőképességű genomikai/proteomikai technológiák elterjedését és a bioinformatika-számítástechnika közvetlen hasznosítását jelenti. Az immungenomika, a genomléptékű immunológia, mint új tudomány (első világkongresszusát 2004-ben Budapesten rendeztük!), nagyon gyorsan vált a korszerű immunológiai gondolkodás kikerülhetetlen részévé. Az immunválasz kombinatórikus elemei különlegesen termékeny lehetőséget biztosítanak a bioinformatikának, az immunomika hatalmas lehetőségeket nyújt például a vakcinatervezés in silico (számítástechnikával hatékonyabbá tett) megoldásai irányában.
Az első, nagy érdeklődést kiváltó immunomikai nemzetközi konferenciát ugyancsak Magyarországon szerveztük (www.bcii2006.org).
Az immunológia napjainktól szervesen ötvöződik a genomika és az informatika világával.
 

Az immunológia alapjai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 710 5

Hét év telt el a „Az Immunológiai alapjai” című tankönyv kiadása óta. A természettudományok számára hét év nagyon hosszú idő, különösképpen így van ez az élettudományok egyes diszciplináival, köztük az immunológiával is. A jelen kiadásban a helyenként nagyon jelentős módosulások, kiegészítések, sőt cáfolatok két forrásból fakadnak, részben a szűken vett immunológiai tudás gazdagodásából, másrészt a társtudományok (pl. a sejtbiológia, genetika-genomika, bioinformatika) immunrendszerre is vonatkozó eredményeiből. Csak pár példa, a 2007-es kiadásban alig esett szó az extracelluláris vezikulák feladatairól, ezek, az intercelluláris kommunikációs struktúrák mára a sejtbiológia tudományának egyik „forró pontjává” váltak. Akkor sokkal kevesebb hangsúlyt fordítottunk az epigenetikai módosítások jelentőségére és alig esett szó a velünk élő mikrobiális flóra szerepéről. Ma már nem csak sokkal több citokin és kemokin vált ismertté, de funkcióikat is mélyebben értjük. Emellett a CD antigének azonosítása és funkcionális jelentőségükkel kapcsolatos tudásunk is markánsan kibővült.

Hivatkozás: https://mersz.hu/falus-buzas-holub-rajnavolgyi-az-immunologia-alapjai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave