Falus András, Buzás Edit, Holub Marianna Csilla, Rajnavölgyi Éva (szerk.)

Az immunológia alapjai


3.3.1.1. Mononukleáris phagocytasejtek
A csontvelő myeloid progenitorsejtjei GM-CSF, IL-3, M-CSF és más citokinek hatására promonocytákká differenciálódnak, kilépnek a vérbe és monocytákká fejlődnek. A perifériás monocytákat aktivitásuk alapján rezidens (nyugalomban levő), elicitált (nem immunológiai úton aktivált) és immunológiai stimulussal aktivált kategóriákra oszthatjuk. Rövid idő után (emberben 8–10 óra) a monocyták megnagyobbodnak, tapadási képességük megnő, szövetekhez kötődnek és macrophagokká alakulnak. Mai ismeretek alapján bizonyos citokinek (M-CSF) és onkogének (c-fos) hatására a vér mononukleáris phagocytasejtjei osteoclastokká, illetve más hatásokra (IL-13, IL-4, GM-CSF) dendritikus sejtekké fejlődnek.
A szöveti macrophagok az emelkedett fagocitózisképesség mellett számos szolubilis faktort szecernálnak. A különböző szöveti környezetben levő macrophagok eltérő funkciójuak, így a máj Kupffer-sejtjei, a tüdő, a lép, a vese és a hashártya macrophagjai, az agy microgliasejtjei jellegzetes mikrokörnyezetben működő, biokémiai és fiziológiai szempontból inhomogén csoportot képeznek.
 

Az immunológia alapjai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 710 5

Hét év telt el a „Az Immunológiai alapjai” című tankönyv kiadása óta. A természettudományok számára hét év nagyon hosszú idő, különösképpen így van ez az élettudományok egyes diszciplináival, köztük az immunológiával is. A jelen kiadásban a helyenként nagyon jelentős módosulások, kiegészítések, sőt cáfolatok két forrásból fakadnak, részben a szűken vett immunológiai tudás gazdagodásából, másrészt a társtudományok (pl. a sejtbiológia, genetika-genomika, bioinformatika) immunrendszerre is vonatkozó eredményeiből. Csak pár példa, a 2007-es kiadásban alig esett szó az extracelluláris vezikulák feladatairól, ezek, az intercelluláris kommunikációs struktúrák mára a sejtbiológia tudományának egyik „forró pontjává” váltak. Akkor sokkal kevesebb hangsúlyt fordítottunk az epigenetikai módosítások jelentőségére és alig esett szó a velünk élő mikrobiális flóra szerepéről. Ma már nem csak sokkal több citokin és kemokin vált ismertté, de funkcióikat is mélyebben értjük. Emellett a CD antigének azonosítása és funkcionális jelentőségükkel kapcsolatos tudásunk is markánsan kibővült.

Hivatkozás: https://mersz.hu/falus-buzas-holub-rajnavolgyi-az-immunologia-alapjai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave