Falus András, Buzás Edit, Holub Marianna Csilla, Rajnavölgyi Éva (szerk.)

Az immunológia alapjai


3.3.2.6. A felvett anyag lebontása, az aktivációs és degradációs termékek kibocsátása
A keletkezett alkotóelemek (aminosavak, monoszacharidok stb.) a sejtekben újra felhasználásra kerülhetnek a makromolekuláris bioszintézisben, más részük degranulációval kikerül a külső térbe.
A proteinázok és az O-gyökök aktivitása nemcsak a sejten belül érvényesülnek, de az extracelluláris térbe kikerülve, szélsőséges esetben, jelentős szövetdestrukciót okoznak, ami helyi gyulladáshoz és a folyamat krónikussá válásához vezet. Ezeket a károssá váló folyamatokat a májból származó akutfázis-fehérjék (lásd 13.3.fejezet) egy csoportja, a proteázinhibitorok és gyökfogó anyagok akadályozzák meg. A mononukleáris és polimorfonukleáris sejtek aktivációja számos, az immunválaszt és a hemosztázist befolyásoló anyag termelését és szecernálását is eredményezi (3.3.1. táblázat). A régebbi elképzeléssel szemben a neutrophil granulocyták parakrin, sőt autokrin úton jelentősen részt vesznek citokinjeik révén az immunológiai folyamatok szabályozásában.
 
3.3.1. táblázat. Aktivált phagocytasejtek néhány terméke és azok hatása
Mononukleáris phagocyták
FAKTOR
FUNKCIÓ
IL-1
Th-stimuláció, gyulladásserkentés, lázkeltés
komplementfehérjék
patogéneltávolítás, gyulladásserkentés
hidrolitikus enzimek
gyulladásserkentés
IFNα
antivirális hatás,
komplementtermelés
TNFα
citolízis, gyulladásserkentés
IL-6
gyulladásserkentés, haemopoesis
GM-, G-, M-CSF
haemopoesis, aktiváció
Neutrophil granulocyták
ENZIMEK:
mieloperoxidáz, lizozim, proteázok
antibakteriális (OCl- gyök)
CITOXIKUS ANYAGOK:
defenzinek
(HNP-1,2,3,4), katepszin-G
 
laktoferrin
CAP37/azurocidin BPI/CAP57/BP fibronektin
antibakteriális, antitumor
 
antibiotikus, peptidoglikánszintézis-gátló vaselvonás, antibakteriális kemotaxis, antibakteriális antibakteriális opszonizáció
CITOKINEK:
IL-1, IL-1Rα, IL-6, G-CSF,
GM-CSF, TNFα, IL-8, IFNα
gyulladáserkentés
EGYÉB:
leukotrién LTC4, PGE2 plazminogénaktivátor
anafilatoxin, kemotaxis véralvadás, gyulladás
 

Az immunológia alapjai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 710 5

Hét év telt el a „Az Immunológiai alapjai” című tankönyv kiadása óta. A természettudományok számára hét év nagyon hosszú idő, különösképpen így van ez az élettudományok egyes diszciplináival, köztük az immunológiával is. A jelen kiadásban a helyenként nagyon jelentős módosulások, kiegészítések, sőt cáfolatok két forrásból fakadnak, részben a szűken vett immunológiai tudás gazdagodásából, másrészt a társtudományok (pl. a sejtbiológia, genetika-genomika, bioinformatika) immunrendszerre is vonatkozó eredményeiből. Csak pár példa, a 2007-es kiadásban alig esett szó az extracelluláris vezikulák feladatairól, ezek, az intercelluláris kommunikációs struktúrák mára a sejtbiológia tudományának egyik „forró pontjává” váltak. Akkor sokkal kevesebb hangsúlyt fordítottunk az epigenetikai módosítások jelentőségére és alig esett szó a velünk élő mikrobiális flóra szerepéről. Ma már nem csak sokkal több citokin és kemokin vált ismertté, de funkcióikat is mélyebben értjük. Emellett a CD antigének azonosítása és funkcionális jelentőségükkel kapcsolatos tudásunk is markánsan kibővült.

Hivatkozás: https://mersz.hu/falus-buzas-holub-rajnavolgyi-az-immunologia-alapjai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave