Falus András, Buzás Edit, Holub Marianna Csilla, Rajnavölgyi Éva (szerk.)

Az immunológia alapjai


3.4.3. A citokinek funkciói

A citokinek csoportokba sorolása azért is nehézkes, erőltetett, mivel éppen a pleiotrop hatásuk miatt nem lehet „beskatulyázni” őket. Mégis, a homeosztázis fenntartását, illetve az alapvető immunológiai funkciókat reguláló hatásuk alapján megkülönböztetjük a természetes és adaptív immunválaszban részt vevő citokineket, ezzel együtt a sejt aktiválásban részt vevő citokineket, illetve a haematopoesisben szerepet játszó citokineket. A citokinek csoportosíthatók aszerint, hogy a celluláris vagy humorális immunválaszban vesznek-e részt, vagy éppen az allergiás reakciókban játszanak-e szerepet, illetve, hogy mely sejtek termelik őket. A citokinek pleiotrop hatása mellett a citokinekre jellemző redundancia arra figyelmeztet, hogy a citokinek forrásaiként megjelölt sejtek listája korántsem lehet teljes, nap mint nap vagyunk tanúi újabb és újabb bizonyítékoknak, melyekkel a módszerek modernizálásának köszönhetően egyre több sejtről bizonyosodik be citokintermelő képességük, fiziológiás vagy patológiás körülmények között.
A teljesség igénye nélkül, néhány tipikus képviselőjüket ismertetjük, kiegészítve a szövegben nem említett citokineket magába foglaló táblázattal (lásd a Függelék 2. táblázata). A tankönyv egyes citokinek funkcióit több fejezetben is taglalja, a különböző immunológiai folyamatokban betöltött szerepük szerint.
 

Az immunológia alapjai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 710 5

Hét év telt el a „Az Immunológiai alapjai” című tankönyv kiadása óta. A természettudományok számára hét év nagyon hosszú idő, különösképpen így van ez az élettudományok egyes diszciplináival, köztük az immunológiával is. A jelen kiadásban a helyenként nagyon jelentős módosulások, kiegészítések, sőt cáfolatok két forrásból fakadnak, részben a szűken vett immunológiai tudás gazdagodásából, másrészt a társtudományok (pl. a sejtbiológia, genetika-genomika, bioinformatika) immunrendszerre is vonatkozó eredményeiből. Csak pár példa, a 2007-es kiadásban alig esett szó az extracelluláris vezikulák feladatairól, ezek, az intercelluláris kommunikációs struktúrák mára a sejtbiológia tudományának egyik „forró pontjává” váltak. Akkor sokkal kevesebb hangsúlyt fordítottunk az epigenetikai módosítások jelentőségére és alig esett szó a velünk élő mikrobiális flóra szerepéről. Ma már nem csak sokkal több citokin és kemokin vált ismertté, de funkcióikat is mélyebben értjük. Emellett a CD antigének azonosítása és funkcionális jelentőségükkel kapcsolatos tudásunk is markánsan kibővült.

Hivatkozás: https://mersz.hu/falus-buzas-holub-rajnavolgyi-az-immunologia-alapjai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave