Lajos Tamás

Az áramlástan alapjai

Feladatok

Kérem, válaszoljon a következő kérdésekre, illetve oldja meg a következő feladatokat!

K.4.1.2. Milyen feltétel mellett alkalmazható a Bernoulli-egyenlet

alakja?

K.4.1.3. A 4.1. ábrán látható tartály hasáb alakú, vízszintes metszetben keresztmetszete 1m x 1m, benne az 1000 kg/m3 sűrűségű víz mélysége 2 m.

A gravitációs erőtér térerőssége 10 N/kg, a tartály felfelé 4 m/s2 gyorsulással mozog. Mekkora az egyik oldalfalra ható, nyomásból származó erő?

K.4.1.4. Milyen a nyomásmegoszlás egy szabadon eső tartályban lévő folyadékban?

K.4.1.5. Változik-e egy tartályban lévő folyadék felszínének alakja a nyugvásbeli esethez képest, ha a tartály

felfelé gyorsul,
függőleges tengely körül forog,
ferdén felfelé egyenletes sebességgel mozog,
lefelé egyenletes sebességgel mozog,
vízszintes irányban gyorsul?

Kérem, határozza meg a helyes megállapítás(oka)t!

T.4.1.1. A Föld nehézségi erőterében lévő, nyugvó közegre vonatkozó differenciálegyenlet (p [Pa] nyomás,

[kg/m3] sűrűség, g [N/kg] térerősség, y [m] függőlegesen felfelé mutató koordináta)

1.) dp = –p g dy; 2.) dp = –y g d

; 3.) dp = –

dy; 4.) dp = –

g dy; 5.) dp = y g d

. Megoldás:

T.4.1.2. A

összefüggés érvényes, ha 1.) a sűrűség csak a nyomás függvénye; 2.) a sűrűség a potenciál függvénye; 3.) a sűrűség csak a hőmérséklet függvénye; 4.) a sűrűség a tér minden pontjában ugyanakkora; 5.) a sűrűség a nyomás és a hőmérséklet függvénye. Megoldás:

T.4.1.3. A Föld nehézségi erőterében, tengervízben (

[kg/m3] = áll.) a víz felszíne alatt H [m]-rel uralkodó nyomás (p) és a felszín felett lévő nyomás (p0) különbsége: 1.) p – p0 =

H; 2.) p – p0 =

g H; 3.) p – p0 = –

H; 4.) p – p0 = –

g H; 5.) p – p0 = – g H. Megoldás:

T.4.1.4. A nyomásgradiens a Föld nehézségi erőterében 1.) felfelé mutató vektor; 2.) lefelé mutató vektor; 3.) nagysága az 1 m-re eső nyomásnövekedést mutatja; 4.) nagysága a sűrűséggel fordítottan arányos; 5.) nagysága a sűrűséggel egyenesen arányos. Megoldás:

A következő leckében a hőmérsékletkülönbségből származó nyomáskülönbség meghatározásának módját ismerjük meg egy kémény esetén. Megvizsgáljuk, hogy a tizedik emeleten vagy a földszinten áramlik-e ki több gáz a gáztűzhely égőjén, végül megismerjük a gyorsuló kocsi és a forgó edény esetén a felszín alakulását és a nyomás számításának módját.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 664 080 4

Műszaki tudományok

Az áramlástan alapjai tankönyv egységes szellemben adja át az olvasónak a műszaki gyakorlat igen sok területén fontos szerepet játszó áramlástan alapvető tételeit, gondolatmeneteit és ismereteit. Az elméleti alapok gondos megvilágítása mellett a tankönyv igen nagy hangsúlyt helyez azok igényes mérnöki alkalmazására, az elmélet és gyakorlat szerves kapcsolatának bemutatására, ezért számos, a mérnöki tevékenységben jól alkalmazható táblázatot, diagramot és összefüggést tartalmaz. A korábbi kiadásokhoz képest a tankönyv jelentősen bővült: kiegészült a szélcsatorna méréstechnikával és a közúti járművek áramlástanával, a korábbinál részletesebben tárgyalja az áramlásba helyezett testekre ható erőket, az áramlások numerikus szimulációját, a turbulencia-modellezést, valamint az ezeket megalapozó ismereteket.

Hivatkozás: https://mersz.hu/lajos-az-aramlastan-alapjai//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero